Egész iparág épül arra, hogy bárhol, bármikor tudjunk nassolni, ám a csokik, kekszek, burgonyaszirmok mellett egyre több az alternatív lehetőség. Utánajártunk, hogy egyáltalán miért is „bűnözünk”, és jobban járunk-e, ha mondjuk céklachipset ropogtatunk?

Az étkezések közötti csipegetés már annyira beépült az életmódunkba, hogy tízből hatan semmilyen körülmények között nem mondanának le róla – legalábbis ezt az eredményt hozta néhány évvel ezelőtt egy globális felmérés. A legtöbben persze azért teszik, mert örömet okoz számukra, de van, akit a gyermekkorára emlékeztet a rágcsálás, néhányan pedig a családi mintát követik azzal, hogy időnként bekapnak egy-egy falatot. Az utóbbi két évben pedig a járvány okozta elszigetelődés, az élmények hiánya és a bizonytalanság is hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen és egyre többször nyitjuk ki a kamra vagy a hűtőszekrény ajtaját valami finom falatra vágyakozva.

Őskori szokás

A nassolás eredete még az őskorba nyúlik vissza, amikor a gyűjtögető emberek azonnal meg is ették, amit találtak. Valahol a tudatunk mélyén ma is ez az egyik ösztönző tényező, ám leginkább az evés örömszerző funkciója csábít minket rendszeres rágcsálásra. Nem annyira a nassolással, hanem inkább azokkal az élelmiszerekkel van probléma, amelyeket ilyenkor választunk.

A legtöbben csokoládét, sós rágcsálni valókat, kekszeket fogyasztanak ilyenkor. Ezeknek azonban alacsony a vitamin- és ásványianyag-tartalmuk. Zsírban, ezáltal pedig kalóriában viszont nagyon gazdagok. Pár perc alatt akár egy kiadós ebédnek megfelelő energiát is el tudunk nassolni, akár naponta többször is.”

Valódi alternatíva

A boltok polcain az utóbbi években számos jóval  egészségesebbnek kikiáltott nassolnivaló jelent meg: a teljesség igénye nélkül tehetünk a kosarunkba kölesgolyót, tönkölybúzás pálcikát, cukormentes édességeket, fehérje- vagy éppen rostdús kekszet. A rizs- és lencsechipsek mellett megjelentek a zöldségekből készített ropogtatnivalók is, de vajon jót teszünk-e magunkkal, ha ezekből nassolunk?

A hagyományos chipsekkel szemben az alternatív változatok általában zsírszegény módon készülnek, így a kalóriatartalmuk is jóval alacsonyabb. A zöldségchipsek pedig még ennél is előnyösebbek, hiszen koncentrált formában tartalmazzák a növényben megtalálható ásványi anyagokat, és még a vitamintartalmuk egy része is megmarad. Végül, de nem utolsósorban rosttartalmuk is jelentős, ez pedig laktat és segíti az emésztőrendszer munkáját, de ezekkel a termékekkel nem lehet kiváltani a friss zöldségek fogyasztását, azokból továbbra is naponta legalább 20-25 dkg kerüljön minden felnőtt tányérjába.

Figyeljük a csomagolást!

Tehát ha nassolni szeretnénk, a zöldségchipsek legtöbbször jobb választást jelentenek, de a mértékletességről még így sem feledkezhetünk meg.

1. Válasszunk alternatív csemegéket, például zöldségchipseket, de nézzük meg a csomagolást: előfordul, hogy olajban sütve és nem szárítással készítik őket, ez pedig a kalóriatartalmukon is meglátszik – ami sokszor alig kevesebb, sőt akár több is lehet, mint a hagyományos, burgonyából készült változaté!
2. A kemencében, olaj nélkül készült sós rágcsálnivalók kevesebb zsírt és energiát tartalmaznak, ezért ezek is jó választások lehetnek.
3. A nem sózott olajos magvak az egészséges étrend részei lehetnek. Egyszerre legfeljebb egy maréknyi mennyiséget együnk belőlük, hetente egy-két alkalommal.
4. Értékes fehérjékhez juthat a szervezetünk nassoláskor, ha néhány kockányi sajtot teszünk ilyenkor a tányérunkra. Vagy kipróbálhatjuk a túrót is, amelyet számtalan módon lehet ízesíteni.
5. Legjobban pedig akkor járunk, ha magunk készítünk egészséges zöldségchipset otthon, amelyet finom mártogatóssal is kiegészíthetünk.

Az elmagányosodást korunk csendes járványának is szokták nevezni, hiszen minden életkorban sokan szenvednek tőle. Pedig az egyedüllét kínzó érzését egy sokkal jobb lelkiállapot válthatja fel, ha nyitunk más emberek felé.

Régi szorongások nyomában

Az elmagányosodás gyakran a félelemre, a szorongásra és az alacsony önértékelésre vezethető vissza. Hiszen aki – gyermekkori traumák vagy akár felnőttkori csalódások nyomán – nem tartja magát szerethetőnek, úgy érzi, nem olyan értékes, mint mások, az nem szívesen nyílik meg. Sokszor attól félünk, hogy a vélt vagy valós hibáink lelepleződnek egy kapcsolatban, vagy épp újra csalódni fogunk, újra át kell élnünk az elhagyatottság fájdalmát. Épp ezért az egészséges kapcsolatok alapja az önismeret és a félelmeink feldolgozása. Ha úgy érezzük, egyedül nem boldogulunk mindezzel, akkor érdemes szakemberhez, pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni, hiszen a terápia hatékonyan ki tud zökkenteni a negatív érzelmek ördögi köréből, és abban is segít, hogy a mélyben munkáló fájdalmakat végre feloldjuk.

Jogunk van az örömhöz!

Ebből is látszik, hogy a másokhoz való kapcsolódáson először is önmagunkban kell dolgoznunk. Az elmélyült, adott esetben szakértői segítséggel végzett önismereti munka mellett azonban vannak rendkívül egyszerű eszközök is, amelyekkel rést üthetünk a magányunkon. Dr. Makai Gábor szerint a folyamat elején azzal érdemes indítani, hogy olyan tevékenységeket keresünk, amelyek örömünkre szolgálnak. Ha ugyanis képesek vagyunk elmerülni az örömet adó tevékenységben – legyen az bármilyen hobbi, barkácsolás, kertészkedés, olvasás, főzés vagy más, tetszés szerinti tevékenység – máris elültettük az agyunkban és a lelkünkben azt a gondolatot, illetve érzést, hogy megérdemeljük a boldogságot. Az is jó módszer, ha bármilyen módon emberek közé megyünk. Már az is segít, hogy érezzük: nem vagyunk egyedül. Ha nem zárkózunk be a lakásunkba, hanem elmegyünk vásárolni, sétálni, egy közeli vagy távolabbi városban nézzük meg a nevezetességeket. Akár egy cukrászdába, sőt, moziba, színházba is beülhetünk. Igen, eleinte egyedül is, nincs abban semmi szégyellnivaló.

Figyeljünk oda a környezetünkre!

A következő lépésben számba vehetjük azokat az embereket, akikre minden elhagyatottságunk közepette is számíthatunk. Jó, ha felvesszük a kapcsolatot a rég nem látott családtagjainkkal, barátainkkal, de kapcsolódhatunk a munkatársainkkal vagy akár a körülöttünk élőkkel is. Néha minden szorongásunk ellenére nekünk kell megtenni az első lépést, különösen akkor, ha a múltban mi voltunk azok, akik elzárkóztunk a beszélgetéstől, a közös programoktól. Hasznos lehet az is, ha egyszerűen beszédbe elegyedünk a szomszédokkal, megkérdezzük, hogy vannak, vagy éppen felajánljuk a segítségünket, ha úgy érezzük, szükségük van rá. Talán nem látszik, de valószínűleg a környezetünkben is élnek hozzánk hasonlóan magányos emberek, akik éppúgy éheznek a jó szóra, ahogy mi. Lehet, hogy csak egy könnyed beszélgetésen múlik, hogy megtaláljuk egymás társaságát.

Összeköt az azonos érdeklődés

Érdemes visszatérni kicsit a legelső lépéshez is. Ha megvan, mi az a tevékenység, amit örömmel végzünk, ennek mentén kereshetünk társaságot, akikkel összeköt a közös érdeklődés. Beiratkozhatunk egy klubba, kirándulócsoportba, nyelviskolába, de akár az online felületeken is kereshetünk hasonló érdeklődésű embereket. Az online tér ma már része az életünknek. A közösségi oldalak minden problémájuk ellenére remek terepei a kapcsolatteremtésnek és a régi kapcsolatok felújításának. Fontos persze az is, hogy ne ragadjunk le ebben a térben, és az arra érdemes kapcsolatokat átvigyük a valós találkozások terepére. A felületes beszélgetések egy részéből idővel valódi, mély barátság is lehet – ezt persze nem kell és nem is lehet erőltetni, hagyni kell, hogy ha úgy alakul, magától megtörténjen. De a felszínes kapcsolatokat sem kell lebecsülni, arra kiválóan alkalmasak, hogy a közös érdeklődés mentén jó érezzük magunkat.

És ha újra csalódunk?

Arra viszont mindenképp fel kell készülni, hogy ha nyitunk az emberek felé, óhatatlanul találkozni fogunk olyanokkal is, akik nem, vagy nem úgy akarnak kapcsolódni hozzánk, ahogyan szeretnénk. Érdemes tudatosítani, hogy ez nem feltétlenül rólunk szól. Két ember viszonya mindig két emberen múlik, lehet, hogy egyszerűen nem volt meg az a közös hullámhossz, amire a barátsághoz szükség lett volna.

Aki ősszel kimegy a piacra, biztosan elámul a színpompás standokon, és a zöldségek változatosságán. Így nem nehéz egészségesen étkezni! Vajon melyik zöldséggel járunk ilyenkor a legjobban?

Cékla

Ez a földes ízű, sokszor savanyúságként fogyasztott zöldség nitráttartalmának köszönhetően segít egyenletesen tartani a vérnyomást. Antioxidáns hatású vegyületei egy sor betegség megelőzéséhez járulhatnak hozzá. A kalóriaszegény zöldség a fogyókúrázóknak is jó barátja. C-vitamin tartalma a bőr állapotát javítja, és az immunrendszer működését segíti.

Savanyú káposzta

Az ősz beköszöntével elérkezik a savanyú káposzta szezonja is. Ez a finomság egyrészt bőséges mennyiségű C-vitaminnal támogatja a szervezetet, másrészt pedig élelmi rostjaival segíti az emésztőrendszer működését. Ehhez járul még probiotikum-tartalma. Ezek a "jó baktériumok" a bélflóra egyensúlyának fenntartásában vesznek részt, ez pedig az immunrendszer tökéletes működéséhez járul hozzá.

Sütőtök

Az őszi-téli hónapokban a sütőtök népszerűsége is szárnyal. Rosttartalma mellett fontos tudni róla, hogy nagyon gazdag béta-karotinban, ami az A-vitamin előanyaga. Az A-vitamin pedig a szem, a bőr és a nyálkahártyák tökéletes működésében vállal részt, így a látás megőrzése mellett szerepet játszik a légúti betegségek megelőzésének támogatásában is.

Karfiol

A keresztesvirágúak, mint például a karfiol vagy a brokkoli tele vannak egészséges hatóanyagokkal. Antioxidáns hatású vegyületeik számos betegség kivédésében nyújthatnak támogatást a szervezetnek. A benne levő szulfprafán az érrendszert és a vesefunkciót támogatja, a C-vitamin mellett pedig a K- és B6-vitaminnak is kiváló forrása. Alacsony energiatartalma miatt a fogyni vágyók is szívesen fogyasztják, akár rizs helyett, vagy pizzatészta alapjaként.

Gomba

A gomba az egyetlen nem állati eredetű D-vitamin forrás. Erre a vitaminra a teljes szervezetnek szüksége van, a csontok épségétől az immunrendszer működéséig számos folyamatban játszik kulcsszerepet. Bár a legjobb forrása még mindig a napfény, és kizárólag étkezéssel nehéz lenne a szükséges teljes mennyiséget bejuttatni belőle a szervezetünkbe, a gomba hozzájárulhat a megfelelő D-vitamin ellátottsághoz. Ezen kívül B-vitaminokkal segíti a szervezet működését, többek között az idegrendszer egyensúlyát és a táplálék energiává alakítását. Húsos állaga pedig laktatóbbá teszi a leveseket, tésztaszószokat, de akár pörköltnek vagy rántva is elkészíthető.

Ne féljünk kipróbálni új ízeket!

Mindenki tudja, hogy kevés dolog tudja úgy megszépíteni az ember napját, mint amikor egy nyugodtan és pihentetően átaludt éjszaka után frissen, energikusan ébred fel. Nem véletlen, hogy az alvásnak ennyire fontos szerepe van az életünkben. Ugyanakkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy a túlzásba vitt alvás is lehet ártalmas.

Meglepő lehet, de a szokásosnál jóval több alvás nem fog minket energikusabbá és frissebbé tenni. Épp ellenkezőleg: kimerültséget, nyomottságot tapasztalhatunk. Az ajánlott napi alvásmennyiség 7-9 óra a felnőttek számára, de ha rendszeresen ennél többet alszunk, akkor koncentrációs zavarokat tapasztalhatunk. 

Alvásra mindenkinek szüksége van, enélkül nem lennénk képesek életben maradni. Ha megvonjuk magunktól, vagy csak napi pár órát alszunk , szervezetünk nem tud regenerálódni, megfelelően és egészségesen működni.

Gyakori fejfájás, súlyosbodó betegségek

A "túlalvás" egyik tünete az is, hogy hajlamosabbá válunk a fejfájásra, különösen akkor, ha álmunkban horkolni is szoktunk. Egy kutatás szerint a horkolók körülbelül 60 százalékánál jóval gyakrabban jelentkezik fejfájás, mint azoknál, akik nem horkolnak. A túlzásba vitt alvás emellett súlyosbíthatja egyes betegségek, például a krónikus depresszió tüneteit, illetve a hátfájást is.


Hangulatváltozások, teljesítménycsökkenés

Előfordulhat az is, hogy gyakran ébredünk rosszkedvűen, ingerlékenyen, és hangulatingadozásokat is tapasztalhatunk. Ez pedig tovább súlyosbodhat attól, hogy kevésbé leszünk produktívak, ami csak tovább rontja a hangulatunkat , és sokkal könnyebben dühbe gurulunk.

Az ember szeretne gyorsan megszabadulni a túlsúlyától, ezért olyan csábítóak az azonnali eredményt ígérő diéták, melyek ugyan sok szenvedéssel járnak, de viszonylag rövid időn belül meghozzák a kívánt hatást. A kérdés csak az: megéri-e?

Ez a kérdés nem is igazi kérdés, hiszen annyi helyről hallani, hogy a szigorú és gyors diéták károsak és kerülendőek, hogy a választ mindenki legalábbis sejti, mégis újra és újra bedőlnek az emberek a gyors siker ígéretének, és a mámorító tempóban lefelé pergő kilóknak. Így nagyon is érdemes beszélni a miértről. 

A villámdiétákkal nem az a baj, hogy nem működnek, mert működnek. Ha az ember kibírja a néhány hetes önsanyargatást, valóban fogyni fog, és ilyenkor mindenki megfogadja magában, hogy utána majd odafigyel, és kevésbé drasztikus módszerrel fenntartja az elért súlyt. Nos, ez az a rész, amely az esetek többségében nem szokott sikerülni. A gyorsan leadott kilók szinte mindig visszajönnek.

Ennek nem az az oka, hogy az ember nem elég kitartó - hiszen ha valaki egyszer már több héten át kínozta magát, ezt igazán nem lehet rá mondani. Az ok a biológiában keresendő. A kutatások azt mutatják, hogy a villámdiétázók majdnem mindig visszaszedik a leadott súlyt öt éven belül, és egy év alatt átlagosan több mint az 50 százaléka jön vissza a kilóknak. Ezzel pedig beindul a jojóeffektus ördögi köre.

Hogy ez miért van? Azért, mert a test zsírmennyisége egyenesen arányos a leptin nevű jóllakottság-hormonnal. A leptin szintjének ellenőrzését a hipotalamusz végzi. Ez a hormon felelős az étvágyért, befolyásolja az anyagcserét és a zsírégetés mértékét. Ha a test zsírszintje rohamosan csökken, akkor a leptinszintje is lezuhan, és ez a gyors zuhanás beindítja az éhezés-reakciót. Vagyis a test a gyors zsírvesztés miatt arra a következtetésre jut, hogy éhezünk, és ennek megfelelően reagál: lelassítja az anyagcserét, megnöveli az éhséghormon termelődését, illetve az izmokhoz nyúl energiáért, mert azok többet tárolnak. Eközben nemcsak azon dolgozik a szervezet, hogy visszaszerezze a zsírraktárokat, de még extra energiát is tárol, hogy legközelebb legyen mihez nyúlni, ha beüt az "éhezés". Egyszóval az ember többet szed vissza, mint amit lead, és ez nem csak népi bölcsesség.

Azon kívül, hogy a gyors diéta hosszú távon nem hatásos, ráadásul még nem is egészséges. Ilyenkor lelassulhat az emésztés, és csökkenhet az izomtömeg, de ezenkívül számtalan hiánybetegség is kialakulhat, ami a nem megfelelő táplálkozás és tápanyagmennyiség következménye. Ez állandó fáradtsághoz, hajhulláshoz, és az immunrendszer meggyengüléséhez is vezethet.

A forralt bornak, bár sokan korábban is előszeretettel fogyasztották, az utóbbi években egyre nagyobb a népszerűsége Magyarországon is, ami korántsem véletlen, amellett ugyanis, hogy hozzátartozik a karácsonyi vásárok hangulatához, és a hidegben felmelegíti az embert, otthon elkortyolgatva is jólesik egy nehéz nap után.

Amennyire finom, olyan jótékony hatással lehet az egészségre is, sokan mégis aggódnak fogyasztása miatt, elsősorban alkoholtartalmát emlegetve, mellyel kapcsolatban az sem teljesen tisztázott, van-e egyáltalán.

A forralt bor fogyasztásának hagyománya régi időkre nyúlik vissza, amikor is a megsavanyodott bort próbálták ilyen formában, forralással, illetve fűszerek és méz hozzáadásával fogyaszthatóvá tenni.

A minőségi vörösbor már önmagában is számos egészségvédő hatással rendelkezik - antioxidáns-tartalma révén többek között segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedéseket -, melegen pedig, éppúgy, mint sok más meleg ital, kiváló ellenszere a megfázásnak és a náthának.

Mindezt a fűszerek is elősegítik, elég csak a szegfűszeget és a fahéjat megemlíteni, melyeknek baktérium- és vírusölő hatásuk van, alkalmasak a torok és a garat fertőtlenítésére, valamint csökkentik a gyulladást. Mindemellett emésztésserkentő hatással is rendelkeznek.

Már nagyanyáink is úgy tartották, a kalapkúránál kevés hatékonyabb megoldás létezik a megfázás elűzésére: ha szeretnéd kipróbálni, egy alapos fürdés után feküdj az ágyba, és igyál meg egy pohár forralt bort melegen.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy mértéktelenül kellene és lehet fogyasztani, egy pohár azonban nem árthat meg, különösen, ha egészségesen készíted el, valóban jó borból, cukor helyett pedig mézzel ízesíted, mely tovább fokozza a betegségellenes hatást.

Bár sokan úgy vélik, a forralt borban a főzés hatására már semmi alkohol nincs, ez nem igaz, amivel számolni kell, ha például vezetsz, de akkor is, ha könnyen becsípsz.

Ahhoz, hogy a bor alkoholtartalma teljes egészében elillanjon, nagyon sokáig kellene forralni és főzni. A hagyományosan készített forralt bor alkoholtartalma 7-10%, de magasabb is lehet, ha épp csak melegíted és fűszerezed.

Nem árt tehát vigyázni vele, csakúgy, mint kihasználni a fogyasztásából fakadó jótékony hatásokat, ha egyébként is szereted. 

A sütőtökre nem éppen úgy gondolunk mint arcmaszkalap, azonban nagy hasznát vehetjük a szépségápolásban. Ha túl nagy sütőtököt vettünk, amelyet képtelenek vagyunk elfogyasztani, akkor készítsünk belőle arc- vagy hajmaszkot, hogy kiélvezzük az előnyeit és pozitív hatásait. Mutatunk is néhány remek receptet, amely nagyszerűen használható a szépségápolásban.

Hajmaszk száraz hajra hozzávalói:

1 csésze pépesített sütőtök,
1 evőkanál natúr joghurt,
1 evőkanál jojobaolaj,
1 evőkanál méz.

Elkészítése:

Turmixolja le a sütőtököt, a mézet, a jojobaolajat és a joghurtot. Mosson hajat, majd a nedves hajába dolgozza bele ezt a csodálatos maszkot. Hagyja a haján 15 percig, majd mosson alaposan hajat.

Foltkezelő arcpakolás hozzávalói:

2 evőkanál sütőtökpüré,
1 teáskanál méz,
1 teáskanál frissen facsart citromlé,
néhány csepp E-vitamin-olaj.

Elkészítése:

Keverje össze alaposan az összetevőket, majd vigye fel maszkszerűen a megtisztított arcbőrére. Hagyja az arcán 30 percig, majd alaposan mossa le. Ennek az arcmaszknak a rendszeres használata az arcon megjelenő barna, úgynevezett öregségi foltok eltüntetésében nagyon hatékony.

Arcpakolás száraz arcbőrre hozzávalói:

1 evőkanál sütőtökpüré,
1 teáskanál kókusztej,
fél teáskanál méz.

Elkészítése:

Keverje össze az összetevőket, majd az alaposan megtisztított arcbőrére vigye fel a maszkot. Hagyja az arcán legalább tíz percig, majd alaposan mossa le.

Miért olyan hasznos a sütőtök a szépségápolásban? A sütőtök tele van értékes antioxidánsokkal, mint amilyen a C-vitamin és a béta-karotin. Ez a kettős elősegíti a bőrben a kollagéntermelést, amitől a bőr sokkal feszesebb és rugalmasabb lesz.

Akne esetén is használhatjuk, mivel többféle B-vitamin is megtalálható benne. A folát például fokozza a vérkeringést és segíti a sejtek megújulását. A benne található antioxidánsok pedig a pattanások kezelését is megtámogatják.

A sütőtök olyan ásványi anyagokban bővelkedik, mint a kálium és a cink. A kálium az új hajszálak növekedését segíti, míg a cink a haj egészségét biztosítja.

A hideg időszakban senkinek nem jelent nagy újdonságot, hogy könnyen bepárásodhat az autó szélvédője és a többi ablaka is. Mindenkinek van pár taktikája, amit ilyenkor bevet, mégis a legtöbben azt választják, bármilyen hideg is legyen, hogy az ablakokat résnyire kinyitják. Igaz, közben kicsit fáznak, de legalább tényleg eltűnik a pára.

De jóval kényelmesebb és tartósabb megoldások is léteznek ennél, amikhez nem kell sok dolgot beszerezni. Időnként egyébként is érdemes letisztítani a szélvédő belsejét speciális elegyekkel, amik közül némelyik még külön gátolja is a bepárásodás folyamatát.

Víz és ecet

Nem csak tökéletes tisztítószer a víz és ecet keveréke, még az ablakok párásodása is megelőzhető, akadályozható vele. 1:1-es arányban keverd össze őket, és tedd egy szórófejes palackba. Egyszerűen fújd le vele a szélvédőd belsejét, majd töröld tisztára. Makacs pára esetén picivel több ecetet használj.

Víz és izopropil alkohol

Az izopropil alkohol fagyáspontja -88 Celsius-fokon van, tökéletes réteget képez az ablaküvegen ahhoz, hogy meggátolja, vagy legalábbis lassítsa a bepárásodást. Két adag vizet egy adag izopropil alkohollal keverj össze, majd, mint az ecetes elegy esetében, tedd bele egy szórófejes palackba. Innentől kezdve már bármikor ráfújhatod a szélvédő belsejére, és megtisztíthatod vele. Óvatosan használd, mert igen gyúlékony anyag.

Mikroszálas törlőkendő

Bármennyire is csábító, egyszerű megoldásnak tűnik egy sima papír zsebkendőre vagy rongyra folyatni az ablaktisztító szereket, sokkal hatékonyabb mikroszálas törlőkendővel dolgozni. Könnyebben leszedi a zsírfoltokat is, és minél tisztább a szélvédő belső része, annál gyorsabban eltüntethető róla a pára. A szarvasbőrből készült törlőkendő is hasonlóan eredményes. Tenyérrel sem érdemes próbálkozni, hiszen úgy csak plusz zsírfoltokat kensz szét rajta.

A légkondicionáló

Tényleg hatékony megoldás, hogyha az első és hátsó szélvédőnél is bekapcsolod a légkondicionálót. Garantáltan hamarabb felszívódnak a homályos foltok, mint ha valaki az ablakokat hagyná résnyire nyitva. 

Milyen időközönként ajánlott tisztítani?

Több szakértő szerint is érdemes az ablakok belső tisztítására is figyelni, és nem csak a nyirkos, hűvösebb hónapokban, hanem egész évben. Érdemes legalább félévente egyszer valamilyen, akár boltban kapható oldattal megtisztítani az üvegeket. Minél tisztább a látótere a sofőrnek, annál kisebb a valószínűsége, hogy valamilyen balesetveszélyes helyzetet idézzen elő, vagy helytelenül reagáljon egy váratlan szituáció bekövetkezésekor.

Nem árt azzal is tisztában lenni, hogy olyan autóban, amiben gyakran dohányoznak, könnyebben kicsapódhat a pára. Nekik nem hathavonta, hanem legalább minden hónapban egyszer illene letisztítaniuk az utastérben található üvegfelületeket a hasonló hatásfok elérése érdekében.

 hétköznapok stresszes helyzetei nagyon sokat ki tudnak venni belőlünk. Ezért nagyon fontos, hogy amikor van néhány szabadnapunk, fizikailag és mentálisan is kipihenjük magunkat, hogy utána újult erővel és még több energiával térhessünk vissza a mindennapokba.

Töltsünk sok időt a természetben

Lassuljunk le és élvezzük a természet gyógyító erejét! Hihetetlen, mennyi pozitív hatása van annak, ha többet tartózkodunk a friss levegőn, a természeti környezetben. Alapvető szerepe van a stressz csökkentésében és a mentális frissesség megőrzésében, de még a hangulatunk is sokkal jobb lesz tőle. Különösen ősszel, az indián nyár időszakában, mikor ezernyi színben pompáznak a fák és még a napsütést is élvezhetjük, magunkba szívva a D-vitamint. Fantasztikus, hogy mennyire fel tud tölteni egy piknikezés vagy egy séta az erdőben. Sőt, ha szívesen túrázunk, edzünk vagy sétáltatjuk házi kedvenceinket, még a mozgás stresszcsökkentő hatása is hozzáadódik. Igazi terápia!

Egy kis kreativitás is kikapcsol

A pihenéshez természetesen nagyon fontos, hogy eleget és jó minőségben aludjunk, de arról se feledkezzünk meg, hogy a kreatív tevékenységeknek is óriási szerepük van a stressz csökkentésében. Ha olyasmit csinálunk, amit nagyon élvezünk és közben kifejezhetjük vele önmagunkat, akkor "flow-élményt" élhetünk át. Ekkor teljesen belefeledkezünk a tevékenységbe és úgy érezzük, hogy az idő elszáll. Ez a különleges, mély koncentráció pedig segít az agynak kikapcsolódni és megfeledkezni a szorongást keltő gondolatainktól. Itt az idő, hogy kipróbáljuk azt a receptet, amit már régen meg szerettünk volna főzni vagy hogy elkészítsük a halloweeni dekorációt! Ne sajnáljuk az időt az írásra, festésre, kerámiázásra vagy bármi másra, ami kihozza a kreatív oldalunkat!

Adjuk át magunkat a kényelemnek

Nehéz olyan programot találni, ami az egész családot kikapcsolja és mindenki igényeinek megfelel. A számos programlehetőséget felvonultató szálláshelyeken viszont nem kell emiatt aggódnunk. Egyszerre oszthatjuk meg örömünket a családdal, tehetünk az egészségünk érdekében, lehetünk a természetben és ehetünk jókat.

A sokak által kutatott titok, úgy tűnik, a világ több pontján már nem titok többé. Az úgynevezett kék zónákban ugyanis kiemelkedően magas az átlagéletkor.

Hirdetés

A kék zóna elnevezést viselő területekben egyvalami közös: itt él a legtöbb 100 év fölötti lakos, valamint itt a legalacsonyabb a különböző idegrendszeri, szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések aránya.

KÉK ZÓNAKÉNT ISMERTEK EZEK A TERÜLETEK

• Szardínia (Olaszország): a világon a legtöbb százéves férfi itt él.
• Ikaria (Görögország): a demencia aránya itt a legalacsonyabb.
• Loma Linda (Kalifornia, USA): egy vallási közösség él itt, amelynek tagjai átlagosan 10 évvel élnek tovább, mint a többi amerikai.
• Nicoya (Costa Rica): a középkorúak halálozási aránya itt a legalacsonyabb.
• Okinava (Japán): a világon itt élnek a legtovább a nők.

Az ezeken a területeken élőket egyértelműen nem a földrajzi közelség köti össze, hiszen ha magunk elé képzeljük a Föld térképét, láthatjuk, hogy a listában Ázsiától Észak- és Dél-Amerikáig találhatók települések. De akkor vajon mi lehet a közös pont? A válasz nem egyetlen dologban keresendő, hanem életmódbeli sajátosságok összességében. Összegyűjtöttük ezeket a sajátosságokat. 

RENDSZERES MOZGÁS

A rendszeres testmozgás a modern ülő életmód mellett elengedhetetlen. Ám ezeken a területeken a mozgás természetes, az életmód velejárója. A napi tevékenységek elvégzéséhez ugyanis elengedhetetlen számukra.

KITŰZÖTT CÉLOK

A hosszú és boldog élethez szintén elengedhetetlen, hogy legyen célunk. Valami, amiért minden nap érdemes felkelni. Ez lehet több apró kitűzött cél, vagy egy-egy nagy volumenű elképzelés, a lényeg, hogy értelmet adjon a mindennapoknak.

MEGFELELŐ STRESSZKEZELÉS

Bár az említett területeken a kevésbé rohanó életmódból adódóan egészen más ingerek érik az embereket, és teljesen más típusú a stressz, ugyanúgy fontos, hogy helyén kezeljék a nehézségeket. Eszközeik, a kikapcsolódás, a meditáció vagy akár a vallás nekünk is rendelkezésünkre áll, tehát minden adott, hogy ebben is kövessük a kék zónában élők példáját.

NEM ESZIK TELE MAGUKAT

Rendkívül fontos szabály. Olyannyira, hogy Japánban egyfajta mantra is ismert arról, amely szerint az étkezésekkor csak annyi ételt fogyasszunk el, hogy nagyjából 80 százalékos legyen a telítettségérzetünk.

NÖVÉNYI ALAPÚ ÉTREND

A mennyiség mellett az étkezésben másik fontos szabály a minőség. Ezeken a területeken elsősorban növényi alapú táplálkozást folytatnak az itt élők, és csak ritkán vesznek magukhoz húst, illetve állati eredetű fehérjét (például tojást). Az étrend alapját a teljes értékű gabonák, a hüvelyesek, az általuk termesztett zöldségek, gyümölcsök, valamint fűszerek adják.

 MÉRTÉKLETES ALKOHOLFOGYASZTÁS

A kék zónában igen mérsékelt az alkoholfogyasztás (az USA-beli vallási közösségben pedig egyáltalán nincs), és általában az is a saját készítésű borra korlátozódik.

TÁRSAS KAPCSOLATOK

Végül, de nem utolsósorban kiemelendő még a közösségben létezés, az emberi kapcsolatok, különösen a család fontossága. A valahova tartozás érzése éveket jelenthet az ember életében. A személyközi viszonyok kiegyensúlyozottsága, a minőség ez esetben is fontos. A legjobb, ha hasonló gondolkodású és értékrendű emberekkel vesszük körbe magunkat.