Bizonyára sok oka van a túlevésnek a lelki tényezőktől a testi betegségekig és egyéni különbözőségeink is indokolják ezt, de van egy nagyon fontos tényező, amit sokkal kevésbé ismerünk, és nem is gondolnánk rá.   A táplálékaink a mi „üzemanyagaink”. Ha „jól”, azaz a saját anyagcserénk igénye szerinti üzemanyaggal látjuk el a szervezetünket, akkor energikusak leszünk. Ha rossz az üzemanyag, akkor viszont kábák, fáradtak, aluszékonyakká válunk, vagyis jön a „kajakóma”.

Az autónk is így működik; vagyis a jó üzemanyaggal kirobbanóan hasít, és repeszt, a rosszal viszont pöfékel, elromlik, vagy el sem indul.   Ha nem ismerjük jól a szervezetünk működését, nem tudhatjuk pontosan, hogy mi számára a megfelelő, jótékony üzemanyag, miből nyeri a leghatékonyabban a legtöbb energiát. Ha pedig így van, akkor hiába eszünk sokat, vagy finomat, nem kaptunk belőle elég energiát. Így indul egy ördögi kör, amiben újabb kalóriákból szeretnénk energiához jutni, de épp az ellenkezőjét érjük el, mert az elfogyasztott ételből nem energia lesz, hanem felesleges lerakódás, csupán „töltelék”, amitől egyre nehézkesebbnek érezzük magunkat, ezért újra az étel kalóriáiból próbálunk energiát nyeri.  

És milyen élelmiszerből kapunk azonnal energiát?

A gyorsan felszívódó finomított szénhidrátokból, mint pl. kenyér, kakaós csiga, péksütemények, csoki, egyéb sütik. Akkor miért nem jók a gyorsan felszívódó szénhidrátok, ha ebből energiát nyerünk, és ráadásul nagyon gyorsan? A finomított szénhidrátok éppen azért okoznak gyors jóllakottság-érzethez, mert megemelik a vércukorszintet, ami aztán ugyanolyan gyorsasággal le is zuhan. A kiugró értékek nem csak hangulatingadozáshoz, de inzulinrezisztenciához, cukorbetegséghez is vezethetnek. A kenyerek, tésztafélék, különböző süteményfélék elfogyasztását követő vércukorszint-ingadozás nem csak egészségtelen, de órákig tartó telítettség-érzetet sem garantál. Sőt, nemhogy nem laktatnak, de rövid idő elteltével farkaséhséget okoznak. Ez pedig ördögi kör, hiszen aki előszeretettel fogyaszt lisztes, cukros ételeket, az éhségét is azokkal próbálja csillapítani újra és újra.  

Hogyan tudhatod, hogy mi a Te valódi energiaforrásod?

Legegyszerűbb módja, hogy megfigyeled magad és észlelheted, hogy milyen ételek után érzed magad energikusnak, kirobbanó formában, és mik után dőlnél le egy kicsit aludni. Ez utóbbiak számodra kerülendő élelmiszerek, mert nem energiát adnak, hanem lelassítják az anyagcserédet és ezek okozzák a lerakódásokat.

Egy hosszú, stresszes időszak után a lélek is egy kis pihenésre, kényeztetésre és megértésre vágyik. Csak sokszor nem halljuk meg a suttogását, csupán már akkor figyelünk oda rá, amikor komolyabbá fordul a helyzet, és orvoshoz kell mennünk.

Pedig a lélek mindig jelez, vegyük észre időben, ha elfáradt. A lélek gyógyítását ugyanolyan komolyan kell venni, mint a testét, mert különben szorongással, krónikus stresszel, depresszióval szembesülünk, és soha nem fogunk így teljes életet élni.

1. A nap folyamán állandóan fáradtnak érzed magad, mindig csak aludnál, pihennél. Éjszaka viszont nem tudod rendesen kialudni magad, mert szorongsz, tervezel, agyalsz. Gyakran előfordul, hogy rémálmokkal és erősen intenzív álmokkal kell megküzdened.
2. Erős testi tünetekkel küzdesz látszólag semmi komolyabb ok nélkül: fájdalommal, izomfeszültséggel gyulladással, gyomorproblémákkal, homályos látással, fejfájással.
3. Ha valaki megkérdi, hogy a mi a bajod, nem tudsz rá válaszolni, mert valójában te magad sem tudod, csak egy erős letargiát és nyomást érzel magadon. Nem tudod kifejezni, hogy mit érzel, de nem tudsz megszabadulni a negatív energiától.
4. Szétszórt és figyelemhiányos vagy, mivel az elméd és a tested nincs összhangban.
5. Igen erős érzelmekkel kell megküzdened nap mint nap, ez igaz mind a negatív, mind a pozitív érzéseidre. Egyik pillanatban még tele vagy szeretettel, míg a másikban már erős kétségbeeséssel, és szomorúsággal küszködsz.
6. Időnként enyhe pánikrohammal és krónikus szorongással küzdesz.
7. Magányosnak érzed magad társaságban is, úgy érzed, a legtöbb ember nem ért meg, állandó védekező álláspontban vagy, nem tudod, kiben bízhatsz.
8. Sokszor vagy féltékeny, dühös, és negatívan látod a körülötted zajló dolgokat. Nem érted, hogy mi történik veled, mivel általában kedves, érdeklődő, pozitív személy szoktál lenni.
9. Gyenge vagy fizikailag, minden mozgás nehezedre esik, úgy érzed, nincs energiád. Nem motivál, hogy edzeni menj, mivel tehernek érzed, nem szereted a kötelező dolgokat.
10. Sokszor érzel félelmet és bizonytalanságot a jövővel kapcsolatban. Sokszor érzed úgy, hogy eleged van mindenből, és nem sok értelmét látod a jövőről való ábrándozásnak.

Te mikor lépted át utoljára a határaidat? A fejlődés egyik fontos eleme, hogy merjünk nyitottak lenni.

Van az a mondás, hogy az ember legnagyobb ellensége önmaga.  Nincs ebben semmi titok, a lényeg csupán az, hogy a saját határaink, korlátaink beszoríthatnak, és röghöz köthetnek. Persze számtalan olyan helyzet van, amikor a határaink adnak tartást, ám ez nem teszi jobbá azokat a szituációkat, amelyek gátolnak abban, hogy fejlődjünk. A legnagyobb tudás ezért éppen ahhoz kell, hogy meg tudjuk különböztetni azokat a helyzeteket, amikor ragaszkodunk kell önmagunkhoz és a határainkhoz, és azokat, amikor jót tenne a nyitás, a változás. Na de mikor érdemes átlépni önmagunkon?

Akik tapasztalták már, mennyire nyomasztó érzés beleragadni egy-egy kellemetlen élethelyzetbe, jó eséllyel azzal is tisztában vannak, hogy az ilyen szituációk megoldásának egyik kulcsa, ha kimozdítjuk magunkat belőlük. A legnehezebb talán éppen az, hogy a nyomástól a saját erőnkből szabaduljunk meg. Sok esetben a lehető legjobb választás, ha átlépünk a határainkon, és a negatív szituációkon felülkerekedve olyan új világba csöppenünk, amely többé tesz minket.  Leírni talán egyszerűbb, mint megvalósítani, ám ha eljön a pillanat, amikor az ember érzi, hogy valójában ő egymaga felelős a saját életéért, bizony jót tesz a határok nyitása.

De nem kell ennyire elrugaszkodott példát venni ahhoz, hogy megértsük a lényeget. Egy új étel kóstolása apróságnak tűnik, de valahol ez is a komfortzónánk átlépést jelenti, hiszen olyan ízélménnyel készülünk szembenézni, amely bármit tartogathat. Egy új extrém sport kipróbálása is nagy elhatározás a legtöbbek esetében, ám aki szembe mer szállni a félelmével, és felszáll egy sárkányrepülőre, vagy lecsúszik egy óriáscsúszdáról, bizony a saját határait feszegeti – sikerrel. Az ilyen helyzetek segítenek hozzá ahhoz, hogy fejlődjünk. Ha a divatot nézzük, ott is játszhatunk a határainkkal: nem kell ahhoz megvenni a ruhákat, hogy felpróbáljunk egy-egy számunkra idegen darabot. Már a boltok próbafülkéiben is kiderül, hogy jó lesz-e az újítás. Ha igen, nyertünk egy új hangulatot, ha pedig nem, mégis tettünk azért, hogy változtassunk, és kilépjünk a hétköznapok unalmas forgatagából.

Azoknak, akik összekötötték az életüket valakivel, vagy gyereket nevelnek, ugyancsak fontos, hogy nyitottak legyenek az újra. Hiszen azáltal, hogy mernek változni, megújítják magukat és a kapcsolataikat is. Az idősebb generációk számára például a technikai vívmányok, a digitalizálódott élet befogadása lehet nehézkes. Nem is csoda, hiszen sokaknak régen még a telefon használata sem volt természetes, manapság pedig a világ másik végén lévő ismerőseikkel egy gombnyomással kapcsolatot teremthetnek, láthatják, hallhatják egymást. Amikor azonban ők is felfedezik az online lét csodáit, átlépve a saját határaikat, befogadóvá, sőt függővé is válnak, kihasználva a lehetőségeiket.

Szuper program akár egyedül, akár kettesben megtervezni az álmainkat

Az, hogy leírjuk ezeket a terveket még erősebb késztetést ad arra, hogy meg is valósítsuk

Jó látni, hogy miket szeretnénk, így sokkal fókuszáltabban tudjuk megvalósítani azt.

Onnantól kezdve, hogy leírjuk még büszkébbek leszünk rá, hogy el is érjük ezeket a célokat.

Általános elképzelés, hogy a bakancslista kifejezés magához a bakancshoz kötődik. Mikor valaki felveszi a cipőjét, hogy útnak induljon, belevágjon valamibe. Hiába szerepel a listáján, hogy „egész nap nem csinálni semmit”.

Valójában a bakancslistán azon vágyaink szerepelnek, melyeket még azelőtt meg szeretnénk csinálni, hogy meghalunk. Hogy „feldobnánk a bakancsot”..

Nem csak hazánkban használnak ehhez hasonló kifejezést, angolul például ez a Bucket List, vagyis a vödör lista. Gondolná az ember, hogy ebbe gyűjtik az ötleteket, terveket, valójában viszont úgy értik, hogy „Felrúgni a vödröt”. Mikor valaki kötéllel vetett véget az életének egy vödörre állt, majd ezt rúgta ki maga alól. Eredeti jelentését formálták át úgy, hogy kicsit kellemesebb, pozitívabb csengést kapjon, hogy az ember inkább a céljaira, élményeire összpontosítson.

Kezdetben gyógyíthatatlan betegek készítettek bakancslistát, viszont ma már elterjedése után, nyugodt szívvel listázzák, akár a nyári időszakra tervezett ötleteket is. Talán más fogalmazásban, mint a „Carpe diem!; Élj a mának!” Horatius ókori római költő által célratörőbb, megindítóbb lenne.

Talán nincs is olyan ember, akinek ne lenne bakancslistája. Annyi a különbség, hogy van, aki ezt tudatos leírja és folyamatos kipipálja a „trófeákat” és van, akinek ez csak a gondolatai között létezik és inkább az álmai közé sorolja.

Neked is megfordult a fejedben, hogy írsz egy ilyet? Talán már van is egy ilyen a birtokodban?

Ha bakancslistát írsz, akkor céljaid nem csak a fejedben léteznek, valósággá válnak.

Azt szokták mondani a szavaknak ereje van. Pláne, ha azokat leírjuk vagy kimondjuk. Persze az is lehet, hogy sok ember rendelkezik bakancslistával, amit tíz-húsz évvel ezelőtt megírt az íróasztala fiókjának és azóta sem látta. Egyszerűen nem hisz benne és nem tartja fontosnak. Pedig, akiknek van ilyen listájuk azt mondják, hasznos dolog. Pláne akkor, ha önmagunkról szól, saját álmainkról és nem mások ránk gyakorolt nyomásáról. Nem árt szem előtt tartani, hogy a Te listádon csak a Te álmaid szerepeljenek, ne a társadalmi elvásárok, hiszen csak akkor tud működni.

Ha bakancslistát írsz, jobban átgondolod majd mire költesz, ezáltal sokkal áldozatosabb leszel!

Feltéve, ha a listára írt céljaid eléggé fontosak számodra. Ha pl. számos egzotikus utazás szerepel álmaid között, ami nem két fillér, akkor bizony érdemes egy picit átgondolni, hogyan csoportosítod át bevételedet, hogy jusson és maradjon is. És amíg ezen ügyeskedsz, talán észre sem veszed, de áldozatot is hozol, pl. lemondasz egy fontos koncertet a barátnőddel, vagy nem veszed meg a negyvennyolcadik nyári szandált a plázában csak azért, hogy a bakancslistád hőn áhított pontjait kipipálhasd.

Ha bakancslistát írsz, állandóan lázban leszel, tele leszel új tervekkel és célokkal!

Az emberek hajlamosak ellustulni és depresszióba esni. A mai rohanó világban mindenki hajtja a munkát, egyik fontos projektből esik bele a másikba, hagyjuk, hogy elnyeljenek a szürke hétköznapok. Majd félzombiként számoljuk vissza az időt a nyaralásig. Utána pedig újra elindul a mókuskerék. Legyen egy listád tele apró célokkal, ami lázban tart majd, amit hétköznap is bármikor elővehetsz és emlékeztetheted magad a számodra fontos dolgokra. Tudod, az álmoknak nincsen lejárati idejük!

Sokak számára a bakancslista lehet, hogy csak egy apró kis semmiség, egy játék. Viszont azok, akik vezetnek ilyet azt mondják: kimozdultak a komfortzónájukból, izgalmasabb lett az életük, folyamatosan tapasztalnak, világot látnak és ÉLNEK. Ők komolyan veszik magukat.

A félénkség  olyan érzelem, ami a  kényelemérzet hiányával, vagy ügyetlenséggel jár együtt, különösen, ha valaki más emberek társaságában tartózkodunk. Ez gyakran új helyzetekben vagy ismeretlen emberek környezetében fordul elő. A félénkség elsődleges meghatározó vonása hogy mások mit fognak gondolni a viselkedésünkről. Ennek eredménye, hogy, egyre inkább félünk cselekedni, vagy azt mondani, amit mi akarunk, mivel félünk a negatív reakcióktól, hogy kinevetnek vagy megaláznak, illetve félünk a kritikától és/vagy elutasítástól.

Kezeljük a helyén az adott helyzetet. Akár a főnökünkkel, akár a tanárunkkal, akár egy hivatalos személlyel kell beszélnünk, jusson eszünkbe, hogy ő is csak ember, és semmi végzetes nem történhet velünk, ha tévedünk, vagy szerencsétlenül fogalmazunk meg valamit.

Amennyiben olyan helyzetbe kerülünk (például meg kell szólítanunk vagy fel kell hívnunk valakit), amelyben általában teret nyer a félénkségünk, ne halogassuk a feladatot. Minél tovább várunk, annál jobban túldramatizáljuk a helyzetet.

Partnerünk minden bizonnyal nagyon szeret önmagáról beszélni. Inkább kérdezzünk, mint beszéljünk (ez úgyis jobban megy), így egyből szimpatikussá válhatunk a másik számára.

Bókoljunk. Ha nem tudjuk, hogyan szólíthatnánk meg valakit egy társasági összejövetelen, lépjünk oda hozzá, és egyszerűen jegyezzük meg, mennyire tetszik a ruhája vagy épp a táskája.

Ne tervezzünk meg mindent előre. Teljesen felesleges kész forgatókönyvet készítenünk az adott helyzetre, és előre kitalálnunk minden válaszunkat, hiszen lehet, hogy nem is az lesz a kérdés, mint amire gondoltunk. Ha egy kérdésre nem jut azonnal eszünkbe semmi, ne ijedjünk meg; nyugodtan válaszoljuk azt, hogy ezen egy kicsit gondolkoznunk kell.

A fenti praktikák akkor válnak be igazán, ha sokat gyakoroljuk. Ezért ne mondjuk le a meghívásokat a társasági összejövetelekre vagy nyilvános szereplésekre félénkségünkre hivatkozva; ha eleinte nem is fog úgy menni, mint szeretnénk, már a második alkalommal meg fogunk lepődni azon, mennyivel jobban csináljuk, mint az elején.

A tanulás hozzásegíthet a céljaid eléréséhez, támogathat az ismereteid bővítésében, emellett pedig szélesítheti a látóköröd. Persze vizsgára vagy komolyabb jelentőségű dolgozatra készülve a legfontosabb célod jó eséllyel a minél kedvezőbb osztályzat megszerzése.

Az eredményes és hatékony tanuláshoz mindenképp szükséged lesz nyugalomra, nyugodt és kényelmes helyre, optimális fényviszonyokra, valamint a figyelemelterelő tényezők kiiktatására

A következő módszerek tudatos alkalmazása abban segít, hogy a gyorsan és hatékonyan tanulók táborát erősíthesd.

AZ AKTÍV OLVASÁS TECHNIKÁJA

Bizonyára saját magadon is tapasztaltad már, hogy – akár a hatékonyságot tekintve is – egyáltalán nem mindegy, hogyan olvasol, különösen akkor, ha egy nehezen elsajátítható szöveg tartalmának a megtanulása a feladatod.

Aktív olvasásnak hívják azt a technikát, amelyet alkalmazva a komplexebb anyagok elsajátítása sem jelenthet gondot többé. A metódus kivitelezése tudatosságot és koncentrációt igényel, cserébe viszont látványos haladást biztosíthat.

Már a kipróbálást követően érezheted a szembetűnő változásokat: egyrészt nagyobb hatásfokkal ismered fel a szövegek tartalmi összefüggéseit, másrészt a memorizálás is könnyebben megy majd.

AZ AKTÍV OLVASÁS MÓDSZERE LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Még az olvasás előtt készülj fel lelkiekben a tanulásra, és iktass ki minden potenciális zavaró tényezőt! Állíts fel célokat az olvasáshoz! Mielőtt pedig belemélyednél a tartalmi részbe, nézd át nagy vonalakban a szöveget!

Olvasás közben ne engedd elkalandozni a figyelmed! Ha ez véletlenül megtörténik, tarts rövid szünetet! Erősítsd a jelenléted azzal, hogy az olvasott tartalomhoz megjegyzéseket fűzöl, illetve akár hangosan is összefoglalod az egyes bekezdések tartalmát!

Szintén roppant hatékony kérdéseket feltenned magadnak az olvasott anyagra vonatkozóan. Az aktív olvasás zárásaként pedig teszteld a tudásod, illetve foglald össze magadban az olvasottakat!

1. MIELŐTT TANULNI KEZDENÉL, TEDD RENDBE A KÖRNYEZETED!

Hacsak nem tartozol azon kivételek közé, akiknek a káoszban fog a leginkább az elméjük, a hatékony tanuláshoz célszerű lesz először rendet tenned magad körül. Vagyis pakolj el az asztalon, majd iktass ki minden figyelemelterelő tényezőt! Keress egy kényelmes széket, utána pedig gondoskodj a minőségi fényviszonyok megteremtéséről, amelyek segítenek hosszabb távon is fenntartani a koncentrációt!

2. JEGYZETELJ TUDATOSAN!

Először is, a hosszú bővített mondatok helyett csak kulcsszavakat vagy akár csak egy-egy kifejezést jegyezz fel! Fogalmazz a saját szavaiddal, ezáltal is erősítve a hatékony memorizálást! Az egyes kulcsgondolatok között hagyj ki némi helyet, hogy majd a későbbi jegyzeteid is kiférjenek! A jegyzeteid mellé pedig nyugodtan fűzz egyéb megjegyzéseket is!

Habár a laptopon vagy tableten történő jegyzetelés talán trendibbnek tűnhet, számos kutatás igazolja, hogy a kézzel írt jegyzetek hatékonyabban segítenek a tanulásban. Vagyis jobban jársz, ha tollat és papírt használsz a jegyzeteléshez, mert így nagyobb eséllyel tudod megjegyezni a kijegyzetelt tudnivalókat, illetve a hozzájuk köthető információkat.

3. SERKENTSD A TANULÁST EGY KIS ALVÁS BEIKTATÁSÁVAL!

Tudtad, hogy a rövid szundítással hatékonyabban memorizálhatod az újonnan megtanult ismereteket? Több kísérlet is bizonyítja, hogy a résztvevők nagyobb arányban jegyzik meg a megtanultakat, ha tanulás közben vagy után beiktatnak egy rövid alvásszünetet is.

Amikor tehát elfáradsz, a tanulás pedig már csak nehézkesen megy, pihenj fél vagy egy órát! Annál is inkább, mivel az alváshiány bizonyítottan negatív hatást gyakorol a memória működésére.

4. FOGYASSZ ELEGENDŐ FOLYADÉKOT TANULÁS KÖZBEN!

A pihenés elmaradása mellett a dehidratáltság is csökkentheti az agyad teljesítőképességét. Ezért ne feledkezz meg a rendszeres folyadékpótlásról, tanulás közben pedig mindig legyen a kezed ügyében elegendő mennyiségű ivóvíz! Az agynak ugyanis szüksége van a vízpótlásra annak érdekében, hogy kellő intenzitással működhessen.

5. VÁLTOGASD A TANULÁSI MÓDSZEREKET!

Minél több agyi régiót sikerül megdolgoztatnod, annál inkább tudod a tanulás hatékonyságát fejleszteni. Ennek megfelelően érdemes nemcsak egyféle tanulási stratégiára hagyatkoznod, hanem időnként variálnod is az alkalmazott metódusokat – így a tanulás is jóval szórakoztatóbb elfoglaltság lesz számodra!

Az aktív olvasás mellett készíts jegyzeteket a fentebb taglalt módon, rögzítsd a tanultakat hanganyagként, majd hallgasd ezt főzés, utazás vagy akár edzés közben is! Meg fogsz lepődni, mennyivel eredményesebb leszel így!

6. OSZD FEL A KOMPLEX ANYAGOT RÉSZFELADATOKRA!

Ahogyan a maratoni táv lefutására is borzasztó nehéz egy szuszra felkészülni, úgy az összetettebb tananyagok megtanulásának sem érdemes csak úgy nekiugranod. Jobban jársz, ha az anyagot kisebb részekre osztod, és pontosan beosztod az egyes részek megtanulására szánt időd. Miután megvagy a kisebb részek megtanulásával, ismétlésként nézd át egyben a teljes anyagot!

Összegzés

Ahogy láthattad, a tanuláshoz használt környezet rendbetételével, az alkalmazott módszerek optimalizálásával, illetve néhány tanulási tipp szokássá alakításával komoly előrehaladást érhetsz el az eredményességedet illetően. Igazából nincs is más hátra, mint a gyakorlatban is kipróbálni a cikkben foglaltakat!

Amikor szomorú, dühös, gondterhelt vagy, vagy épp tartasz, félsz valamitől, az sok mindenre van kihatással. Ilyenkor a legjobb, amit tehetsz, hogy nem fogadod el az elméd -vagy a környezeted - által rád zúdított negatív gondolatkupacot. Erre is vannak megoldások.

Néha a rosszkedv elemi erővel tör ránk, és a baj akkor van, ha meg sem próbáljuk kivakarni magunkat belőle. Behódolunk neki.

Belezuhanunk, akár egy lángoló, spirális örvénybe. Mintha készakarva tennénk, csak hogy még rosszabbul érezzük magunkat, amolyan "Még, még!" felkiáltással.

Jóllakatjuk a negatív energiáinkat. A rosszkedvet könnyű olcsó kifogásként használni, mikor az ember valami fontos feladattal elbukik. Ilyenkor a rosszkedv nem más, mint önigazolás, és mások hibáztatása - kimondva, vagy kimondatlanul. Ezzel persze még több romboló energiát sugárzunk szét magunk körül, ami nem segít a helyzeten, sőt. A rosszkedv hatalmát meg kell törni. Persze ezt könnyebb mondani, mint megtenni, hiszen a rosszkedved ellenére összeszedni magad, és megváltoztatni a hozzáállásod nagyon nehéz feladat.

A jó hír az, hogy kis gyakorlással ez is elsajátítható, és az után csak rajtad múlik, mennyire vagy jókedvű - használd tippjeinket!

1. Mozogj!

Menj el, sétálni. Ugor el a konditerembe. Jógázz. Rugdosd körbe a rétet a focilabdával. Takaríts. Talán azt gondolnád, hogy ez a legrosszabb, amit ilyenkor tehetsz, mert inkább keményen szembe kéne nézni a problémákkal, de nem így van.

A fizikai tevékenység elvonja a figyelmed a rosszkedv okáról, és ahogy az adrenalin szétárad benned egész máshogy kezded érezni magad.

Így kapsz egy lélegzetvételnyi "tiszta" időt, ami alatt átgondolhatod a problémák valódi okát.

2. Adj hálát!

Ha éppen beszorultál a zűrvihar kellős közepébe, akkor állj meg, és vegyél egy nagy lélegzetet. Gondolj valamire az életedben, ami nagyon jó, és mondj érte köszönetet.

Hogy tető van a fejed felett, és alatta a házad. Hogy étel van a tányérodban, és az nem a tegnapi maradék. Hogy a gyerekeid egészségesek, hogy egyáltalán van munkád. Még ezek után sem érzed jobban magad? Akkor gondolj arra mikor utoljára szerelmes lettél valakibe

Ha elmosolyodtál, akkor ízlelgesd még egy kicsit, ha pedig épp szerelmi bánat gyötör, inkább gondolj a céljaidra, az álmaidra, és hogy legközelebb mit fogsz megvalósítani.

3. Segíts másnak!

Az egyik leggyorsabb mód arra, hogy a rosszkedved jobbra fordítsd az, ha segítesz valakinek. Vigyél egy szendvicset egy kéregetőnek, segíts valamiben egy kollégádnak, aki nem is várta volna, vagy találj bármilyen módot arra, hogy másnak önzetlenül segíthess.

Ez villámgyorsan eltereli a figyelmedet a saját gondjaidról és azonnal a pozitív irányba mozdít el.

Nem csak te fogod magad jobban érezni tőle, hanem az is, akinek segítettél.

4. Kapcsolódj ki!

Ha a rossz hangulatod páclevében hemperegsz, attól csak egyre rosszabb lesz minden.

Kell valami tevékenység amire koncentrálhatsz miközben szórakoztat.

Van, akinél a nyelvtanulás működik ilyen esetben, de a számítógépes játék, valami jó film, könyv, vagy traccsparti a barátokkal is működhet. A lényeg, hogy másik vágányra kapcsolja az agyad és elvonja a figyelmed a nyűgödről.

5. Meditálj!

Nem, nem kell valami gurunak lenned ehhez, egyszerű módszerekkel is eljuthatsz egy kellemes, lecsendesedett állapotba. Nem szükséges, nem is lehet a negatív gondolatokat erőnek erejével félre tolni. Gyakorlással el tudod sajátítani,

hogyan kell megfigyelni a gondolataidat anélkül hogy energiát adnál nekik majd egyszerűen tovább engedni őket.

A gondolatok természetes úton, maguktól nyugszanak így le, és kisimul a gondolattenger. Ha egyedül nem megy, keress a meditációban jártas szakembert, aki segít neked elsajátítani az alapokat, és onnantól csak rajtad múlik, mi mindenre alkalmazod.

„Vannak emberek, akiknek az arcához hozzátartozik a nevetés” – Vass Albert

A nevetés a legjobb gyógyszer – mára már közhellyé vált, unalmas frázissá, melyre a legtöbben csak legyintenek, pedig eszerint a nevetés, a jókedv, a boldogság a legfontosabb építőköve fizikális és mentális egészségünknek. A nevetés alakíthatja, megkönnyítheti életünket, de rajtunk múlik, hogy megengedjük-e magunknak a boldogságot?

A nevetés, a mosoly mindennapjaink szerves részét képezik, minél többet nevetünk, annál boldogabbnak érezzük magunkat. Emellett – valljuk be – a boldogságról sok mindent el lehet mondani, de azt, hogy konstans, biztosan nem. A hétköznapokban mindannyian szembesülhetünk vele, hogy az emberek sokszor nem kedvesek, néha kimondottan minősíthetetlenül viselkednek egymással, már-már animálisak. Fontos tisztában lennünk vele, hogy a nevetés, egy mosoly vagy a kedvesség mennyire pozitív hatással lehet önmagunkra és másokra. A boldog egyén ugyanis nagyon vonzó embertársai számára.

Mindenki életében vannak nehezebb időszakok, amikor úgy érezhetjük, valahogy semmi nem úgy alakul, ahogyan azt elterveztük. Azok az emberek, akik ezekben a nehéz helyzetekben is képesek vidámak maradni és nevetni, könnyebben ismerik el saját tévedéseiket is. Illetve képesek belátni, hogy a hibák bizony szerves alkotórészei az emberi létnek. A rugalmasság tehát egy képesség arra, hogy el tudjuk fogadni, hogy a kudarc nem valamilyen negatív eredmény, hanem út a sikerhez.

Stresszes élethelyzetekben a nevetés csökkentheti lelki fájdalmunkat, és segíthet elhinni, hogy a nehezebb feladatokkal is képesek vagyunk megbirkózni. A nevetés segít, hogy elkerüljük a depressziós helyzeteket, vagy kimozduljunk a depresszív hangulatunkból.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a nevetés minden problémára, élethelyzetre megoldás, de biztos, hogy a segítségével könnyebben megküzdünk az előttünk álló nehézségekkel.

Minél többet nevetünk, annál boldogabbak vagyunk, az emberek pedig az ilyen kisugárzású emberekhez vonzódnak leginkább. A nevetéssel pozitív érzelmi kötődést alakíthatunk ki, amely csökkenti a stresszt, és segít megoldani a konfliktusokat, nézeteltéréseket is.

Elmondható tehát, hogy jobban működnek azok az emberi viszonyok, párkapcsolatok, melyeknek a humor, a nevetés jelentős részét képezi, hiszen ezáltal boldognak érezzük magunkat abban a kapcsolatban.

Mivel a nevetés velünk született képesség, mely gyermekkorban sokkal jellemzőbb ránk, rajtunk áll, hogy fejlesztjük-e és dolgozunk-e rajta felnőttkorunkban is annak érdekében, hogy mindennapjainkat boldogsággal, nevetéssel tudjuk majd megtölteni. Meg kell tanulnunk önmagunkon is nevetni, öniróniát gyakorolni, kínos szituációkban is megtalálni a humort, ezáltal az önmagunkkal és embertársainkkal való kapcsolatunk is javulni fog. Úgy tűnik ugyanis, hogy a nevetés tényleg a legjobb orvosság, semmi nem épít minket annyira, mint a boldog és önfeledt pillanatok.

A nevetés nem kerül semmibe, ahogyan a boldogság sem, ugyanakkor mindenkinek meg kell küzdenie érte. Úgy gondolom, minden ember maga választ elveket, értékrendet, melyet követ. Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy mire megöregszünk, mindannyian önmagunk karikatúrájává válunk, meg fog mindannyiunkon látszódni, hogy milyen életfelfogást, gondolkodást követtünk egy életen át. Ha már megvan az a szabadságunk, hogy választhatunk, nevessünk sokat, legyünk kedvesek embertársainkkal, és éljük úgy az életünket, hogy visszatekintve rá azt tudjuk mondani, boldogok voltunk.

Hangulatunk ingadozóbb lehet telihold idején, továbbá megszaporodnak az erőszakos, vagy szenvedélyektől túlfűtött események is. Fényénél jól érezhető hatások érzékelhetők, az emberek, az állatok, és a növények életében is.
Holdtöltekor mindenki érzelmileg instabil, dekoncentrált és érzékenyebb lesz, de nem csak a lélek, a test is sérülékenyebbé válik.
Teliholdkor több gyermek születik. A sebek jobban véreznek, mint máskor és nehezebben gyógyulnak. Egyes gyógyszerek, fájdalomcsillapítók lassabban fejtik ki hatásukat. Immunrendszerünk gyengülhet, az emésztésünk lassulhat. Éppen ezért fogyókúrába ne telihold előtt vagy teliholdkor kezdjünk!
Telihold előtt megfigyelhető, hogy sokkal nyugtalanabbul alszunk, illetve holdtölte előtti napokban álmatlanság is gyötörhet bennünket. 
Feltételezik azt is, hogy a női ciklus menete is összefügg a Hold változásaival, a telihold "meghozza" vagy erősebbé teheti a menstruációs vérzést.

Egyes megfigyelések szerint teliholdkor rendőri beavatkozásokra is többször van szükség.
A telihold energiái meggondolatlanná, kapkodóvá tehetnek, érdemes kicsit elgondolkodni, mielőtt valami elhamarkodott dolgot tennénk.

Kétségtelen, hogy nem könnyű azt kimutatni, hogy egy műtét azért nem sikerült vagy egy baleset azért következett be, mert épp rossz volt a holdállás. De egyes tanulmányok szerint sokkal gyakoribbak a bűncselekmények, az erőszakos cselekedetek vagy a közlekedési balesetek.

Kedvező hatása, hogy az e napon gyűjtött gyógynövények hatása erősebb.
Pénzhozó, vagy egyéb gyarapító varázslatokra a holdtöltét megelőző éjszaka a legalkalmasabb.
Ugyanakkor holdtölte idején érjük el testi és szellemi teljesítőképességünk csúcsát. Bár ilyenkor meggondolatlanná is válunk, tehát nem érdemes komoly döntéseket hozni.

Erotikus vágyaink fokozódnak. Bár kétségtelen, hogy teliholdkor gyakoribbak a szakítások is, ezért igyekezzünk elkerülni a veszekedéseket.
A telihold természetfeletti ereje úrrá lesz rajtunk. Ez a fázis az önmegvalósítás és az alkotás időszaka. Az alkotó folyamatokra pozitívan hat.

A "holdkóros" emberek alva járnak. Ilyenkor számítani lehet az erőszakos cselekedetek és a balesetek számának fokozódásával is

Más tanulmányok szerint a kutatók a statisztikákat megvizsgálva sem találtak semmilyen összefüggést az emberi szervezet és a holdtölte, a Hold változásai között
Laikusként legfeljebb csak annyit tehetünk, hogy megfigyelhetjük, hogy a telihold saját szervezetünkre jótékony hatással van-e vagy sem és legfeljebb kihasználhatjuk annak jótékony hatását, ill. jobban odafigyelünk magunkra, ha úgy érezzük ártó hatással van ránk. 

Az olvasás olyan dolog, ami megérdemel egy erre szánt időablakot, ahogyan a testmozgásra, a bevásárlásra és a kert gondozására is szakítunk időt a munka és a család mellett.

Íme néhány tipp azoknak, akik boldogan hódolnának az olvasás iránti szenvedélyüknek, de egyszerűen nem jut idejük rá.

Nem hiszem, hogy megszületett már az az ember ezen a Föld nevű bolygón, aki szeret várakozni. Ne adj Isten sorbanállni. Az okostelefonok világában az a legjellemzőbb, hogy az ember idegesen beáll a sorba, előkapja a telefonját, és dühösen elkezdi pörgetni valamelyik social media felületet, vagy a híreket. Pedig mennyivel üdítőbb élmény lenne ilyenkor előkapni azt a könyvet, amit épp olvasunk, vagy olvasni szeretnénk? Ráadásul olvasás közben sokkal gyorsabban telik az idő. Szinte még csak most álltál be a sorba, de a kezedben tartott történetnek köszönhetően az az érzésed lesz, hogy máris sorra kerültél. Legközelebb próbáld ki! Ezután az olvasással töltött időhöz hozzáadhatod a sorbanállással töltött időt is. Mennyivel jobban hangzik, nem igaz? 

A tömegközlekedés, főleg a nagyvárosokban nagyon hatékony módja annak, hogy eljussunk egyik helyről a másikra. Ráadásul a közlekedés ezen módja a  környezetvédelem szempontjából is igen hasznos. Ettől még -ha összeszámoljuk- hamar rájövünk, hogy rengeteg időt töltünk utazással. Mindez pedig különösen igaz azokra, akik agglomerációból ingáznak oda és vissza nap, mint nap. De nem kell utazás közben többet azon bosszankodnod, hogy miért nem megy már a busz, és miért lassít állandóan a vonat! Kapd elő a könyvedet és vessz el valamelyik történetben. Meglátod, így hamarabb célba érsz! Ráadásul olvasás közben teljesen ki tudod zárni a külvilágot, így olyan, mintha egyedül utaznál!  

Jó dolog, ha az ember szereti a munkahelyét, még jobb, ha a kollégáit is. Ugyanakkor ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a munkaidő közbeni szabad perceinket is mindig minden körülmények között velük szeretnénk eltölteni. Ebédszünetben például tipikus, hogy az ember egy kis magányra vágyna, de ehelyett udvariasságból kénytelen valamelyik kollégájával beszélgetni esetleg a nagy semmiről. Ilyenkor remek kibúvó, ha egy könyvvel a kezünkben ülünk le elfogyasztani az ebédet. Hiszen ki haragudna valakire azért, mert olvas? Ráadásul a testi feltöltődés mellett, egyből szellemileg is feltöltődünk, ha egy kicsit valami olyasmit csinálhatunk napközben, ami igazán örömet okoz? 

Egészséges, vagy sem, életünkben nagyjából három hónapot trónolunk a wc-n ülve. Amíg nem volt okostelefon, addig a samponos flakonon olvasgattuk, hogy melyik kemikáliát hány százaelékban tartalmazza az adott szépségápolási termék. És, ha minden jól alakult, az összetevő lista kiböngészésének a végére érve, mi is végeztünk a nagy dolgunkkal. Mostanra a samponons flakon kikerült a reflektorfényből, és átadta a helyét az online térnek. Anélkül, hogy el akarnám viccelni a dolgot, nekem speciel nem tesz jót az emésztésemnek, ha a wc-n ülve némely külpolitikai hírt olvasom esetleg abban a témában, hogy melyik ország melyik szomszédján próbálná ki gondolatban az atomfegyverét. De a szuper modellek aktuális diétája sem sokat lendít a tevékenységemen. Annál jobban bevált az olvasás. Próbáld ki, hogy legközelebb magaddal viszed a mellékhelyiségre az épp aktuális könyvet, amit olvasol. Mire komolyabban belemerülnél, már azon kapod magad, hogy végeztél is a dolgoddal.

Akár fogorvoshoz megyek, akár ügyeket intézek, akár utazom valahová, mindig viszek magammal egy könyvet. Ahelyett, hogy felkapnám a telefonomat, és megnézném az e-maileket vagy végigpörgetném az Instagramot, inkább a könyvemért nyúlok, ami viszonylag kellemesebbé teszi az olyan dolgokat, mint például az orvosra várakozás. Valójában örömmel tölt el egy kis idő a várakozással, mert ez azt jelenti, hogy van időm olvasni. Ugye milyen fontos a paradigmaváltás?

Ha választhatok az e-könyv és a fizikai könyv között, mindig az utóbbit választom. De ha választhatok a könyv olvasása és a könyv el nem olvasása között, mindig az előbbit választom. Ezért van egy e-olvasó a telefonomon, hogy azokban az esetekben, amikor nincs nálam fizikai könyv, akkor is tudjak olvasni.

A várakozás előre nem tervezett pillanataiban ez is nagyon hasznos. Nem kell mást tenned, mint letölteni a Kindle alkalmazást a telefonodra, és mindig lesz egy könyv elérhető közelségben. Ha egyszer rászoktatod az agyadat, hogy az e-mail vagy a Facebook alkalmazás helyett a Kindle alkalmazást nyisd meg, meglátod, mennyi időd lesz olvasni.

Nem mindenki nyitott arra, hogy egyszerre több könyvet olvasson, és ezt meg is értem. De ha az a célod, hogy többet olvass, néha meg kell elégedned azzal a könyvvel, amelyik éppen a legkönnyebben elérhető számodra. Ha nincs nálad KÖNYV, és csak e-bookot tudsz olvasni, akkor elég valószínű, hogy ez már alapból két különböző könyv lesz. Egy másik dolog, amit néha teszek, hogy a nagyobb kihívást jelentő, az agynak nehezebben feldolgozható könyveket kiegészítem néhány könnyedebb olvasmánnyal. Ha nem érzem magam elég figyelmesnek ahhoz, hogy például az 1800-as évek orosz irodalmát olvassam (rád nézek Anna Karenina), akkor a többi könyv közül választok egyet, amit éppen olvasok, olyat, amit az agyam éppen akkor tud feldolgozni.

Ha egyszerre több könyv olvasására is nyitott vagy, akkor aszerint választhatsz könyvet, hogy milyen hangulatban vagy, vagy milyen hangulatban szeretnél lenni.

Ha képes vagy a figyelmed megosztására, akkor olyankor is olvashatsz, amikor éppen mást csinálsz. Azoknak, akiknek megvan ez a képessége, akár séta vagy főzés közepén is “olvashatnak”. Persze ez egy gyakran vitatott téma, és a hangoskönyv nem feltétlenül ugyanolyan, mint az olvasás – de kit érdekel, hogyan szívod magadba az információt?

Találj valakit, akivel beszélhetsz arról, amiről éppen olvasol.

Ha te is a lefekvés előtti tévézés híve vagy, de szeretnél több időt szánni az olvasásra, akkor nagyon bátorítalak, hogy próbáld ki a lefekvés előtti olvasást. Szánj rá harminc percet, mielőtt eloltanád a villanyt, és adj egy esélyt egy könyvnek. A könyv vagy elég lebilincselő lesz ahhoz, hogy ébren tartson – és ezért többet fogsz olvasni -, vagy nem fogja fenntartani a figyelmedet, és elaltat, ami szerintem szintén előnyös.

Mindenekelőtt, ha többet akarsz olvasni, el kell döntened, hogy tényleg akarod-e. Te vagy a legnagyobb akadályod – és a legjobb esélyed. Ha egyszer eldöntöd, hogy ez a szándékod, a lehetőségek kibontakoznak előtted. Időt szakítani az olvasásra sokkal több, mint időt szakítani az olvasásra; megnyitod az ajtót magad előtt. És erre érdemes időt szakítani.