Mindenkinek vannak fogadalmai az új évre. 

Általában nagyon szép tervek, szép határidőkkel és hatalmas kezdeti lendülettel, megfogadott kitartással.

DE!

Miért is lesznek ezek a tervek hamvában holt ígéretek magunknak? 

Egy példa: 

Az idén lefogyok, január 31.-ig!

Január 1.: most még pihenek, mert az éjjel sokáig fent voltam, de megcsinálom az edzéstervet. Valamint nem eszem annyit, sok folyadékot iszom. De holnap korábban kelek, lesz időm tornázni.

Január 2.: 

ha dolgozol: ma már dolgoznom kell, a fene egye meg. Nem bírtam felkelni korábban, de majd egész nap odafigyelek, és este tornázom. Este: hulla fáradt vagyok, ma nagy volt az év eleji hajtás, de még úgyis van 29 napom, még ráérek. 

ha nem dolgozol: jaj, mosogatni, főzni, teregetni kell. Nem keltem fel, mert minek keljek korán, úgyis majd kelhetek hajnalban, ha megyek dolgozni. Átnézem a tervet és lebontom részletekre. Van még 29 napom.

..... stb.... 

Érted már? 

Teljesen bedarálnak a napok, és ha nem lépsz ki a jól megszokott ritmusodból, nem teszel erőfeszítést, hogy elérj valamit, akkor nem is fogsz sehova eljutni. Hiába a nagyon szuper edzésterv. Nem egy kemény terv kell neked, hanem egy használható, a mindennapokban is tartható. Nem kell megszakadni. 

És mi van, ha nem január 31.-ére fogysz le, hanem csak március 2.-re? Nem a határidő a lényeg, hanem az, hogy tartani tudd a magadnak tett ígéretet....