Másnak lenni nehéz! Pedig mindenki egyedi, más, mint a többi.

Mindenkivel előfordult, hogy kicsúfolták, kiközösítették, elutasították, magára hagyták. Mindenki egyszer biztos átélte már az egyedül vagyok érzést. Nem szímít ilyenkor, hogy mennyire vagy jó valamiben, kiközösítenek és kész! A mi társadalmunknak van hova fejlődni.

Az elsődleges feladat, hogy fogadjuk el magunkat, és tudjuk, hogy különlegesek vagyunk.

Arra kell koncentrálnunk, hogy az önbizalmunk a saját magunk felé fordított páncélunk, amely megvéd bennünket az ilyen esetektől. Nekünk kell tudnunk, hogy hiába más a bőrszín, hiába más a vallás, mi akkor is értékesek és különlegesek vagyunk.

Vannak különböző bőrszínű emberek, vannak más felekezethez tartozóak, vannak aki máshogy néznek ki, mint az átlag. De valójában senki enm hasonlít a másikra.

Ha abból a szempontból nézzük őket, hogy különlegesek, máris nincs okunk a saját másságunkat takargatni. 

Te szertnél ugyanolyan ruhában járni, ugyanolyan frizurát hordani, ugyanúgy gondolkodni, mit a szomszéd?

Ugye?

El kell fogadnunk, hogy annyira nem vagyunk egyformák, hogy az már szép. Így alkot az emberiség egy nagy színes egységet.

...várlak vissza....