Rohanó, érzelmileg megterhelő világunkban fontos, hogy megtaláljuk azokat a tevékenységeket, amelyek könnyíthetnek terheinken, segítenek megbirkózni a problémáinkkal. A pszichológusok, tapasztalataik és kutatásaik alapján gyakran javasolják erre a célra a naplóírás tevékenységét. A naplóírás nem új keletű elfoglaltság, pozitív hatásai széles körben ismertek.

2016-ban elvesztettük korunk egyik meghatározó alakját, Esterházy Pétert, aki utolsó küzdelmét a hasnyálmirigyrákkal – vagy ahogy ő nevezte, Hasnyálkával – naplóbejegyzéseiben örökítette meg. A Hasnyálmirigynapló címmel megjelent könyv valós képet mutat, igazi nehézséget, hiteles érzelmeket, gyötrelmeket, emberfeletti, és éppen ettől nagyon is emberi küzdelmet. Bár egyik interjújában az író azt vallotta, „az írás nem terápia”, azt is hozzátette: 45 évnyi írás távlatában lehet, hogy erre nincs rálátása…

A naplóírás a magyar irodalom korábbi időszakaiban sem volt ismeretlen. Több kiemelkedő író is megajándékozott bennünket személyes hangvételű írásokkal, naplóbejegyzésekkel, melyben az adott korszak történéseit éppúgy taglalják, ahogy aktuális szerelmi ügyeiket, vagy munkájukkal kapcsolatos kétségeiket, aggályaikat.

A Hasnyálmirigynaplóhoz nagyon hasonló aktualitása volt Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című könyvének is, amely „valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író”.

Naplóírás a hétköznapokban

Nem véletlen, hogy a nagy írók mellett átlagemberek is gyakran nyúlnak az érzelmi megterheléssel járó időszakban a toll, vagy a klaviatúra után. A negatív, stresszel teli életeseményekről való írás egyaránt pozitív hatással van az egészségre és az egyén jóllétére. Az érzések leírása segít az agynak felülemelkedni az érzelmi zaklatottságon. Egy kutatás szerint a naplóírás tevékenysége segít az érzelmek kontrollálásában, az intenzitás szabályozásában, ezáltal pedig támogatja a stresszel való megküzdést.

A kifejező írás csökkenti a negatív élményekkel kapcsolatos kellemetlen, intruzív, vagy elkerülő gondolatok megjelenését, emellett pedig javítja a munkamemóriát.

A kutatók a naplóírás pozitív hatásai közé sorolják még, hogy attól

• kognitív források szabadulnak fel, ami megkönnyíti más mentális tevékenységek elvégzését,
• emellett a stresszel is hatékonyabban küzdenek meg azok, akik rendszeresen írnak naplót.

A kifejező írás segíti a szétesett emlékek összerendezését, és leegyszerűsítését.

A Bridget Jones hatás

A téma kapcsán megkerülhetetlen az úgynevezett Bridget Jones hatás, melyre a pszichológusok is felfigyeltek. E szerint mindegy, hogy az egyén miképpen elaborálja az érzéseit – naplót ír, verset vet papírra, vagy csak lefirkant egy kedvelt dalszöveget – mindenképpen megkönnyebbül, hiszen akaratlanul ugyan, de szabályozza érzelmeit, dolgozik velük, újra és újra megfogalmazza őket.

A nemek között felfedezhető némi különbség: úgy tűnik, hogy a naplóírásból inkább a férfiak profitálnak. Emellett az is elmondható, hogy a kézzel írott szöveg hatásosabb a gépeltnél.

A naplóvezetés segít az érzelmek átgondolásában, és abban, hogy könnyebben megbirkózzunk az érzelmileg megterhelő helyzetekkel, azáltal, hogy megfogalmazzuk, rendszerezzük és „kiszelepeltetjük a gondolatainkat.

Emellett egy térkép, egy információs bázis arról, hogy hogyan alakulnak az érzelmeink, milyen hullámzások, visszaesések és nekilódulások történnek bennünk. Segít önmagunk megértésében, tágabb perspektívába helyeződnek a minket kínzó gondolatok.