Számos tudományos kísérlet, valamint a magunkon is észlelt változások igazolják, hogy a meditáció alkalmazása jótékony élettani hatásokkal bír a fizikai és mentális egészségünkre egyaránt. A növekvő kognitív teljesítmény, a fejlődő empátia, valamint az energiaszint megemelése bárki számára elérhető a rendszeres, napi kb. 30 perces meditáció eredményeként.
A meditáció során az elme inaktívvá válik, ezáltal képesek vagyunk elérni egy olyan, azt a belső csend állapotát, ahol megszűnik a tér és az idő fogalma. Az ego háttérbe szorulása által a meditáció alatt nincsenek személyes gondolataink, az aggodalmak, a terhek és a teendők helyét a boldogság és a nyugalom érzése veszi át.
A meditálás olyan az elmének, mint a testnek a sport. Lényege a tudatosság, az érzelmek és gondolatok megfigyelése és elengedése, valamint a jelen pillanat megélése. Mindehhez nincs szükség másra, csak egy nagy adag motivációra, meditálni ugyanis bárhol és bármikor lehet.
Többféle meditáció létezik, az egyik egyszerű, elterjedt alternatíva valahogy így néz ki: kezdetnek keress egy csendes helyet, ahol minél kevesebb zavaró inger ér a külvilágból. Helyezkedj el egy kényelmes ülő pozícióba, majd hunyd be a szemed és kezdj el a légzésedre koncentrálni. Nem baj, ha elkalandozol, csak engedd el a gondolatokat és térj vissza a be- és kilégzés figyeléséhez.
- Csökkenti a stresszt
A leggyakoribb oka annak, hogy egyre többen meditálnak rendszeresen, a folyamatos stressz, aminek szüntelen ki van téve az ember a mindennapokban. Mind mentális és fizikai stressz hatására megnövekszik a stresszhormon (kortizol) szintje a szervezetben, aminek közvetett hatásai közé sorolhatjuk az alvásproblémákat, a magas vérnyomást, a fáradtságérzetet és a szorongást.
- Javítja a koncentrációkészséget
A meditáció segít növelni az időt, amelyet megszakítás nélkül képesek vagyunk egy dologra fókuszálva tölteni: akár már napi 13 perc meditációval edzhetjük a koncentrációkészségünket.
- Segít, hogy jól aludj
Ha megtanulunk meditálni, a meditáció során alkalmazott technikák segíthetnek kontrollálni az elalvás előtt érkező gondolatrengeteget, amely általában az álmatlanság legfőbb oka. A meditáció emellett segít a test ellazításában, a feszültség levezetésében és egy olyan nyugalmi állapot elérésében, amelyben nagyobb eséllyel tudunk álomba szenderülni. Ezáltal nemcsak gyorsabban fogunk elaludni, de jobbat is fogunk aludni.
- Csökkenti a fájdalomérzetet
A fájdalom érzékelése szoros összefüggésben áll a lelkiállapotunkkal, ebből következik, hogy fájdalomérzetünk stresszesebb helyzetekben magasabb.
- Hozzájárul a mentális egészségünkhöz
A meditáció egészséges énképhez és optimista szemléletmódhoz vezethet. Az első pontban említett, stressz hatására felszabaduló citokin nagyban befolyásolja a hangulatot, sőt, a depresszió kialakulásához is hozzájárul.
- Csökkenti a vérnyomást
A vérnyomás nemcsak meditáció közben, hanem idővel és rendszeres gyakorlással tartósan is csökkenhet, mivel meditáláskor a szívműködést és a vérerek nyomását szabályzó idegingerületek ellazulnak. Ezáltal enyhül a terhelés a szíven és az artériákon, így számos szívbetegség, például szélütés, megelőzhető.
Élettani hatások:
Mélyebb szintű fizikai relaxációt eredményez.
Csökkenti a menstruációt megelőző tüneteket.
Segíti a műtétek utáni felépülést.
Erősíti az immunrendszert.
Csökkenti a vírusok hatékonyságát és az érzelmi stresszt.
Serkenti az energiát, növeli az erőt és életerőt.
Csökkenti a szabadgyököket, kevesebb a szövetkárosodás.
Csökkenti a koleszterin szintet, így kisebb lesz a szív- és érrendszeri megbetegedés veszélye.
Lassítja az öregedés folyamatát.
Koherensebb agyműködést eredményez.
Pszichés jótékony hatások
Elmulasztja a fóbiákat és félelmeket.
Segíti kontrollálni a saját gondolatainkat.
Növeli a kreativitást.
Fejleszti a tanulási képességet és a memóriát.
Fejleszti az intuíciót.
Tisztítja a jellemet.
Segíti a kommunikációt az agy két félteke között.
Kevesebb az alvás igény kialvatlanság helyreállítására.
Csökkenti az állandó gondolkodást.
Csökkenti az aggódásra való hajlamot.
Meditáljunk, sokat!
