Egyeseket a komolyzene nyugtat meg, míg másokat éppen hogy az erőszakos dallamok lazítanak el. Egy kutatás szerint a zene hatására még a világot is máshogy látjuk.

A zene az egész életünket végigkíséri valamilyen formában: gyermekdalokkal tanulunk meg számolni, pörgős ritmusú számokra táncolunk a szórakozóhelyeken, illetve kellemes dallamokra relaxálunk egy nehéz nap végén. A fiatalok baráti körüket is a zenei ízlésük szerint alakítják ki, ezért a szociális életünkre is hatással van. De befolyásolja a hangulatunkat és munkahelyi produktivitásunkat is.

Hogy a zene milyen érzéseket vált ki belőlünk, befolyásolja az is, hogy magához a műfajhoz milyen képzetet társítunk. A komolyzenét például sokan azért tartják visszásnak, mert fejben a konzervatív nyárspolgár képét társítják hozzá - ezekben az emberekben negatív érzéseket keltenek az amúgy nyugtató melódiák. Ugyanígy az uszító dalszövegek is pozitív érzéseket indukálhatnak azokban az emberekben, akik számára a dal összetartozást szimbolizál - ilyen például egy szegénynegyed nehéz életét bemutató rapszöveg.

Mindnyájunknak ismerős lehet ugyanakkor az érzés, hogy egy melankolikus dalt meghallgatva hosszabb ideig úrrá lesz rajtunk a szomorúság. Akik melankolikus dalt hallgatnak, sokkal több szomorúságot láttak az arcokon, míg akik vidámat, azok a fotókon lévő embereket is sokkal jobb kedvűnek látják.

A zene már csak azzal is segíthet a lelki gondokkal küzdőkön, hogy elvonja a figyelmüket a szorongás tárgyáról. Ráadásul a zene a mindennapi monotonitásból is kizökkenti az embert, ami pozitív érzésekkel tölt fel.