„Ne legyél lusta!” Biztosan mindannyian hallottuk már ezt a mondatot életünk során, legalább egyszer, de inkább többször. Lehetett munka során, vagy iskolában, amikor nem volt kedvünk nekiülni a házifeladat megírásának. A lustaság, a pihenés napjainkban nagyon is egy szükséges „rossz”.

A másik gyakori kifejezés, pedig „a lustaság fél egészség”, miközben mégis negatív jelzőként használjuk a lustaságot. Az igazság valahol félúton van a kettő között, és megpróbálunk erre magyarázatot is adni. Hogyan tehetünk a lustaság ellen, vagy a megelőzésére? A lustaság hátterében számtalan ok állhat, így most ezeket térképezzük fel részletesen.

A lustaságot sokszor kifogásként is használjuk arra, ha valamit nem akarunk elvégezni. Azonban van ellenszere, és most megmutatjuk, mivel lehet felülkerekedni rajta!A LUSTASÁG?

Mint minden fogalom esetén, itt is érdemes körbejárni, hogy mi is pontosan a lustaság. Elsősorban fontos tisztázni, hogy a felnőtt emberi szervezetnek napi 7-9 óra alvásra van szüksége, így, ha valaki ezt el is éri, attól még nem tekinthető lustának. Az egészséges és szükséges alvásmennyiség elérése inkább cél, mintsem lustaság.

Az emberek alapvető természetüknél fogva lusták. Sokan jobban, mások kevésbé. Ez a lustaság az oka annak, hogy inkább szeretjük rendelni az ételt, mintsem megfőzni. Ez az oka annak is, ami miatt különböző gépeket találtunk fel: mindegyik az életünket teszi könnyebbé, mert lusták vagyunk. Nem szeretjük azt, ha energiát kell befektetni. Ma már elképzelhetetlen, hogy egy patakhoz menjünk le súrolni a ruhákat órák hosszat – csak bedobjuk a mosógépbe és elintézi helyettünk. 

A lustaságról tehát akkor beszélhetünk, amikor valaki képes lenne elvégezni valamit, de nem teszi, mert ahhoz energiabefektetés szükséges. Ehelyett vagy felületesen végzi el, vagy inkább valami mást csinál. Valójában pedig nincs motivációja arra, hogy energiát fektessen bele az adott tevékenységbe. A lustaság nem a képességek hiánya, hanem inkább érzelmek, ötletek terméke. Ilyen érzelem lehet például a motiváció hiánya, reménytelenség, kilátástalanság, szomorúság. SEMMITTEVÉS, HALOGATÁS ÉS LUSTASÁG

A semmittevés romantikája az „édes semmittevés” kifejezésben is megnyilvánul. A jelentése pedig az, hogy ténylegesen nem csinálunk semmit. Bár nagyon szeretjük a semmittevést, mégis inkább azt választjuk, hogy csináljunk valamit. Kutatások szerint hajlamosabbak vagyunk a dugó elkerülésére alternatív útvonalat választani, még annak árán is, hogy több idő lesz végül az úticélt elérni. Szeretünk elfoglaltak lenni, és annyira kerüljük azt az érzést, hogy tehetetlenek vagyunk, hogy inkább hosszabb kerülőúton megyünk, csak ne üljünk a dugóban.

 Az őskori emberek nem terveztek hosszútávra, nem voltak hosszútávú céljaik. Az ősember mindig az azonnali jutalmat (valójában élelmet) kereste. Nem tudott tárolni, így nem volt meg az eszköze arra, hogy hosszútávú céljairól (például, hogy egy hét múlva is tudjon mit enni) gondoskodjon.

Ebből eredendően a motiválatlanság, a hosszútávú célok hiánya természetes részünk. Az evolúció során nem volt alkalma és érdeke kifejlődni. Arra vagyunk programozva, hogy ne tervezzünk előre. Ma már mindannyiunknak motivációra van szüksége, nem véletlenül olyan népszerűek a motivációs előadók vagy tanácsadók. Az ősembernek azonban egyetlen motivációja volt: túlélni a mindennapokat.

Természetesen képesek vagyunk ezt az ösztönt elnyomni, és vannak, akik jobban előre terveznek, mint mások. Ezen emberek szemében azonban a motiválatlanok valóban „lustának” tűnhetnek. Társadalmunk pedig a lustaságot a szegénységgel és a kudarcokkal azonosítja.

 Az ember természetéből adódóan a rövidtávú célokat keresi, és nehezen tervez hosszútávra.

Ettől árnyaltabb azért a kép, a realitás ennél bonyolultabb, de mégis sokan ezt elhiszik annak ellenére is, hogy tudják, hogy napi 12 órát robotolnak egy gyárban.

A lustaság bosszúságot is okozhat, főleg abban az esetben, ha külső elvárást kellene teljesíteni, de mi nem tesszük. Ilyenkor a külvilág szinte „ellenünk fordul” és a “lusta” pejoratív jelzőit használják ránk mások. Ez kihatással van a társas kapcsolatainkra, önértékelésünkre, énképünkre is.

Ahhoz, hogy elkerüljük a lustaság okozta károkat, bármennyire is természetes számunkra a lustaság, érdemes lehet néhány tippet bevetni. Az első és legfontosabb azonban, hogy elhiggyük, nem vagyunk egyedül. A legújabb felmérések szerint az emberek 80 százaléka elbukja az újévi fogadalmakat, így láthatjuk, hogy mások is ugyanúgy küzdenek a lustasággal. Emellett érdemes azt is fejben tartani, hogy a lustaság természetes ösztönünk.

A lakás kitakarítása egy olyan feladat, amelyen nem szívesen végzünk el – pusztán lustaságból. Azonban, ha már élvezhetővé és szórakoztatóvá tennénk, rögtön elvégeznénk! Ilyen lehet például, ha közben zenét hallgatunk, vagy felötünk egy kalória számlálót a karunkra. Meglepődnénk, mennyi kalóriát égetünk el egy takarítás alatt! Rögtön megtaláljuk a motivációt! az apró győzelmet –

Ha már kitűztük az apró célokat, ezáltal némi motivációt szerezve, újabb löket lehet, ha meg is ünnepeljük azok elérését. Az a büszkeség, amely eltölt minket, amikor sikerül elérni egy célt, a saját magunkkal folytatott beszélgetést is pozitív irányba tolhatja. Az énhatékonyság növelésének érzése nő, minden egyes ilyen apró sikerélménnyel. Mindez pedig a hosszútávú célok elérése felé terel minket.

Ahhoz, hogy a lustaság legyőzhetővé váljon, mindenképp fontos a testi és mentális jóllétünk megőrzése.

Adjuk meg testünknek és lelkünknek is azt, amire szüksége van, még akkor, is ha az a lustaság, semmittevés vagy pihenés. A lustaság ellen érdemes a nagy célt kisebb, látható célokká tenni, amelyeket el tudunk érni. Emellett fontos, hogy a kisebb sikereket is megünnepeljük, és ne hallgassunk önmagunkat kritizáló belső hangunkra. A sok apró siker miatt a saját magunk megítélése, énképe és pozitívabbá fog válni.

Próbáljuk meg az unalmasnak tűnt, került feladatot élvezetesebbé vagy szórakoztatóvá tenni. Ezáltal nagyobb motivációnk, kedvünk is lesz az elvégzéséhez. Mindez előtt azonban gondoskodjunk arról, hogyha úgy érezzük, valamilyen mentális betegség állhat rendszeres lustaságunk hátterében, akkor kérjünk pszichológusi és pszichiáteri segítséget. A lustaság ilyen szempontból valóban fél egészség – felhívhatja a figyelmet valamilyen mentális betegségre, és arra sarkallhat minket, hogy kérjünk segítséget.