Kifordított világban élünk, amelyben végeláthatatlan köröket futunk magunk körül. Gondolj bele, hogy mi történik az életedben, az életeddel. Nézz a mélyére jó alaposan, és aztán válaszold meg magadnak, hogy te azért élsz, hogy dolgozz, vagy azért dolgozol, hogy élj? 

Kiadsz egy csomó pénzt olyan kajára, amit nem kéne megenned: vagy azért, mert túl sok, vagy azért, mert egészségtelen. Aztán még több pénzt elköltesz fogyókúrás termékekre, aktuális csodaszerekre, hogy leadd a feleslegesen rád rakódott többletsúlyt. 

Autót veszel, amelynek a törlesztését, biztosítását, szervizét fizeted, és aggódsz, hogy még holnap is a házad előtt parkoljon. Benzint tankolsz bele, és mindenhova autóval jársz, majd panaszkodsz, hogy alig vagy a természetben, és csak úgy gurulnak rád a kilók. Ezért külön fitneszbérletet veszel, vagy lelkiismeret furdalástól gyötörten megveszed az újabb gyorskaját, hiszen rohanás az életed.  

Megvásárolsz egy lakást magadnak, és utána arról szól az életed, hogy a havi törlesztőrészletét kifizesd. Olyan mértékű kötelezettséget ró rád a hitel, hogy élvezetre, kikapcsolódásra, megtakarításra, pláne vagyonfelhalmozásra már a legritkább esetben jut. Széthajtod magad évközben, és alig várod a tervezett kéthetes nyaralást. Aztán végigrohansz néhány városon, vagy a hasadat sütteted egy méregdrága szálloda medencéje mellett, és seperc elrepül az idő. Mehetsz vissza a mókuskerékbe.  

Mikor hitted el, hogy ez az élet? Legnagyobb valószínűséggel már akkor, amikor egy európai országba születtél. A szocializációs elvárások, az életút modell egészen más itt, mint például egy ázsiai vagy egy afrikai országban. És ha tisztában vagy azzal, hogy másképpen is lehet, akkor képes vagy meglátni ennek a körkörös spirálnak az értelmetlenségét. Amint meglátod, máris tudsz rajta változtatni, és elhatározhatod, hogy kilépsz belőle. Át tudod alakítani az életedet, hogy fásultság, frusztráció, stressz helyett élvezettel teliek legyenek a napjaid. 

Miért a munkát tartod a legfontosabb tevékenységednek, és rendeled alá az életedet? Ahelyett, hogy az életed lenne a legfontosabb, amiben élvezed a napjaidat. Ki mondja neked azt, hogy dolgozz heti negyven órát, aztán évi egyszer vagy kétszer menj el nyaralni két hetet, és utána térj vissza a taposómalomba? Vajon miért az a modelled, hogy életed legaktívabb éveiben gürizzél, hogy legyen elegendő nyugdíjas korodra? Már ha megéled persze. 

Ülj le egy pillanatra, és nézz rá kívülről az életedre most ebből a szemszögből. Tényleg így akarod élni az életedet? Ha igen, nézd meg, milyen előnyökkel jár számodra, és folytasd. Ha nem, akkor hozz döntést arról, hogy kilépsz. Amint a döntésed megszületett, jöhetnek a tettek. 

Tudom, tudom, valamiből élni is kell. És ez így is van. Csakhogy lehet élni a szenvedélyedből, abból, amit élvezettel végzel, és lehet élni jóval nyugodtabban, kisebb stresszfaktorral, kevesebből. Hiszen már nem kell a bankokat és a feneketlen bendőjű fogyasztói társadalmat etetned. 

A vicc az egészben, hogy bizonyos országokban jóval olcsóbb a megélhetés, így alacsonyabb költségen, nagyobb élvezethez jutunk.

Mennyivel kívánatosabb és egyszerűbb ez az élet! Teremts csodás napokat magadnak te is, hiszen nem azért élsz, hogy dolgozz, hanem azért, hogy élvezd az életed!