Hajlamosak vagyunk magunkat mindig másokhoz hasonlítani. Energiánkat arra fordítjuk, hogy nekünk nagyobb, szebb, drágább dolgaink legyenek, mint a másiknak. Ezáltal, mindig versenyben érezzük magunkat, mindig rohanunk, soha nem vagyunk elégedettek, mert a másik "előrébb van" az életben. Így nem lehetünk boldogok. 

Egyszer próbáljuk a másik oldalról nézni a dolgokat! 

Mi lenne, ha arra koncentrálnánk, amik van? Azért lennénk hálásak, amiket már megszereztünk. Ha így nézzük a dolgokat, sokkal boldogabbak lehetünk. 

Akik értékelni tudják az élet ajándékait, nyugodtabb alvásra, bizakodóbb jövőképre tesznek szert. 

Legyen egy-egy nap, mikor te is hálát érzel azért, amid van. Nem kell nagy dolgokra gondolni: 

- van munkád

- van családod

- vannak testrészeid

- van pénzed (még, ha kevesebb is, mint amit szeretnél, de van)... stb.

Ha minden nap hálát adsz azért, amid van, akkor az rutinná válik, és csak a jókat vonzod be általa. Felismered, hogy mennyire szerencsés vagy. 

Ha kell, vezess naplót és jegyezd fel benne, hogy miért vagy aznap hálás, és ne feledd a legfontosabb szót: "köszönöm"  

.. várlak vissza…