Mindig könnyebb ekézni azt, aki rendben van, mint összepakolni az edzőcuccot és lemászni a terembe egy hosszú nap után, hogy az ember maga is rendben legyen. Nagy luxus egy életre lemondani a magabiztosság előnyeiről, beszéljünk tehát egy kicsit arról az öt nagyon alapvető lépésről, amivel megőrizhető lenne.

Egy ember kiteljesedéséhez a legtöbb esetben szükséges az önbizalomnak egy bizonyos foka.

Rengetegen azonban akár életük végéig levitálnak a kényelmetlen önbizonytalanság depresszív katatóniájában, semhogy néhány egyszerű, de tök kézenfekvő ugrást megtegyenek a magabiztosabb énjük megtalálásához. A legmeghökkentőbb ebben, hogy a cél felé vezető út mindenkinek az orra előtt fekszik, és egyáltalán nem olyan hosszú és viszontagságos, ahogy a rettegők ezt hiszik.

• 1 Az izomzatod nem arra van, hogy elsorvaszd!

Ez az egész cikk szólhatna akár erről, használhatnám a világ leginspirálóbb idézeteit, villogtathatnék ezernyi montázst emberekről előtteutána, bizonyítgatván a rendszeres sportolás előnyeit, de

a magukban bizonytalan férfiak egy része még akkor sem értené meg, mennyire mérgezi őket lelkileg a mozgás teljes hiánya.

Többnyire csak azok nincsenek tisztában az izmok ciklikus feszítgetésének endorfintermelő hatásával, akik nem durrantották még be a mellkasukat rendesen soha, így aztán fogalmuk sincs arról, hogy pont ez hiányzik az életükből. Néha oda kell állni a vashoz és felemelni ahhoz, hogy tudd, képes vagy rá. A vágy, hogy a fizikai határaidat hétről-hétre feszegetve erősebb, nagyobb, gyorsabb vagy szikárabb legyél egy természetes igény, ám érezni ezt a késztetést, majd nem tenni érte garantálja az örök szkepticizmust a saját tökösségeddel szemben.

Okok tömege szól amellett, hogy mozogni jó. A legkézenfekvőbb, hogy jobban nézel ki tőle, amely eredmény megfelelő kaja és mozgás esetén már néhány hónap után veszettül látszik, mivel a fotelben tespedő, punnyadt testnek a rendszeres mozgás olyan, mintha egy pohár életmentő vízzel locsolnád fel a sivatag közepén.

Nyomós érv továbbá a fizikai aktivitás mellett, hogy pszichológiai tesztek sora bizonyítja: a heti legalább 3-4, minimum fél-3/4 órás mozgás jelentősen kiegyensúlyozottabbá tesz lelkileg. A legjobb persze, ha az ember az aktivitását annak megfelelően választja ki, hogy a fizikuma (vagy a saját egója) miben szenvedi a legnagyobb hiányt:

ha túl vékonynak érzed magad, gyúrj, ha túl kövérnek, aerob dolgokat művelj, ha egyszerűen keményebb akarsz lenni, menj le egy dojoba ütni-rúgni.

Röviden: az edzés a lelkednek és a szocializációs igényeidnek is jót tesz, mindemellett nem pusztán férfiasabbnak tűnsz majd tőle, de annak is fogod érezni magad. Menjél edzeni, haver!

• 2 A stílusos öltözködés alapjai negyed óra alatt megtanulhatók

Ha valaki fontosnak gondolja azt, hogy milyen autóból száll ki, gondolja fontosnak azt is, hogyan száll ki belőle.

Ha nem mindegy, hogy néz ki a kecód, amibe másokat elhívsz, az se legyen mindegy, te hogyan nézel ki, amikor másokhoz elmész. Ha számít a karórád, számítson az is, amire rárakod. Ilyen egyszerű. Biztos könnyű úgy csajozni, ha szuperül néz ki a kocsid, de még könnyebb, ha te nézel ki szüperül.

• A hajad és a szakállad többet számít, mint hinnéd

Már számtalanszor leírtuk, hogy az arc karakterisztikáján a legtöbbet a séróddal és a szakálladdal/borostáddal/bajuszoddal tudod alakítani. Más eszközöd nem nagyon van erre, ezt viszont nagyon-nagyon célszerű alkalmazni, ha már adott.

Természetesen nem mindenkinek adott, hogy az opcionális frizurák közül pusztán az ízlése alapján szemezgessen, elég gyakran befigyel a kopaszodás nevű szopóág. Ezzel sokat nem tudsz kezdeni, és sajnos ez egy ideig még így lesz.

Nem tudod elképzelni, mennyien szívnak azzal, hogy egyszerűen nem nő az arcszőr ott, ahol jól állna. Ha te olyan szerencsés vagy, hogy neked viszont igen, akkor légyszíves ne szopasd magad azzal, hogy egész életedben ki sem próbálod legalább a borostát vagy valamelyik király szakállfazont.

• Művelődj és mutasd meg az intellektusod!

Az információ korában a tájékozatlanság választás.

Az úgynevezett sárm is tulajdonképpen ismereteken alapul, egyfajta bölcsességből fakadó magabiztosság, egy csakis az éretteket megillető képesség, amelyre szert tenni tudás nélkül nem lehet.

Nézhet ki egy férfi bármily ellenállhatatlanul, lehet arcátlanul vagyonos; ha az üres tekintet mögül egy felszínes jellem köszön vissza, akkor komoly, okos nő nem fogja őt választani a világító értelem helyett, akinek a szelleme képes megragadni. A mobiltelefont csakis kopogva chatelésre, használni, mindeközben pedig magasról tenni rá, hogy a világ minden tudása bele van rakva, azzal a sajnálatos következménnyel jár, hogy az ember szellemileg is annyi marad, amennyit az őt körülvevő technológiából kivesz.

Lehet valaki fantasztikusan dekoratív, az őt körülvevő rajongás pusztán addig a pillanatig tart, amíg az első orbitális marhaságot ki nem köpi a maga megmosolyogtatóan egyszerű bunkóságával. 

A pszichológiai problémák elég jelentős része abban gyökeredzik, hogy eleve tartasz a saját félelmeidtől, megpróbálsz elnyomni magadban olyasmit, amit a megfelelő gyakorlatokkal megfigyelhetnél, elfogadhatnál és eltompíthatnál, így függetlenedve tőlük.

Az első igazán komoly traumáig mindenki baromira erősnek hiszi magát lelkileg, a kérdés az: milyen stabilak az alapok akkor, amikor a nagy pofonok jönnek. Ha az ember saját maga megismerése nélkül megy neki az élet brutálisabb időszakainak, az kicsit olyan, mintha olyan helyre építkezne, ahol bizonytalan az alapozás. Sok barátod és társad lehet az életed folyamán, de ha a siker és a boldogság a cél, egy bizonyos csávóval mindenképpen cimborálnod kell: saját magaddal.