A rossz szokások az életed részei – neked és mindenki másnak is.

Tudod, hogy le kellene mondanod róluk. Talán neki is futottál már néhányszor, de sosem sikerült. Így vagy azon bosszankodsz, hogy képtelen vagy rá, vagy azzal nyugtatod magadat, hogy oké, te mindent megpróbáltál, de ha nem megy, hát nem megy.

Mindannyian vágyunk a biztonságérzetre és a stabilitásra az életben. Egy otthon, egy párkapcsolat, egy stabil munkahely, egy bizonyos összeg a bankszámlát… Ismerős, igaz? De mi köze ehhez a rossz szokásoknak?

Az, hogy biztonságban tartanak…

Megszoktad, hogy csinálod, ezért stabilitást ad…

Ilyen például a reggeli cigi és kávé, vagy a saját kis rituáléd, amit akkor végzel, amikor hazaérsz a munkahelyről.

Ugyanekkora igényünk van a változatosságra is. Például, amikor követsz egy sorozatot. Egyrészt stabilitást ad, másrészt ott a változatosság, hiszen nem tudhatod, mi fog történni a következő részben.

 „Olyan rossz napom volt, megérdemlek egy sört.”

„Olyan rossz napom volt, megérdemlem a csokoládét.”

Te is gyakran gondolsz ilyeneket?

Na, ez pont annak az esete, amikor egy bizonyos rossz szokással szereted magadat. Ez adja meg a kapcsolódást önmagadhoz.

 Különleges vagyok, elég jó vagyok…

Emiatt a szükséglet miatt van az, hogy sokan nem tudnak meggyógyulni. Különlegesnek érzik magukat a betegség miatt. „Én más vagyok. Végre rám is figyelnek.” Ez nagyon sokszor párosul a szeretettel és a kapcsolódással. „A betegség miatt végre kapok figyelmet és szeretetet.”

Arról nem beszélve, hogy ez egyfajta stabilitás is, hiszen már régóta együtt élnek a fájdalommal, a betegséggel. Érted már, miért olyan nehéz megszabadulni tőle?

Ezért van az is, hogy sokan nem tudnak kitörni egy rossz párkapcsolatból. Mert ettől különlegesek. Lehet róla beszélni. Lehet figyelmet kapni. Ezt gyerekként elég hamar megtanuljuk… Ha nem tudjuk felhívni a figyelmet magunkra azzal, hogy ügyesek vagyunk vagy szépet rajzolunk, akkor elkezdünk rosszalkodni. Ilyenkor van az, hogy a gyerek elesik, sír, beteg lesz, vagy produkál valamit, amitől megkaphatja a reflektorfényt. Ami egyébként belénk van kódolva.

Mármint a „figyelmet kapni” szükséglet…

A kisgyermeknek hároméves koráig a figyelem olyan, mint a táplálék vagy a víz…

Mit kell megvizsgálni egy-egy rossz szokásnál? 

Azt, hogy…

Milyen szükségletet elégít ki?

Például, amikor tudod, hogy ebédre salátát kellene enned, de elcsábulsz egy magyaros fogásra. A stabilitást biztosan, hiszen már jól ismered az adott ételt. A szeretet és a kapcsolódás igényét, mert megkívántad, megérdemled és megadod magadnak. A különlegesség érzését is, hiszen képtelen voltál nemet mondani a magyaros kajára.

Igen, valaki ettől lesz különleges…

Egy másik példa…

Amikor valaki azt mondja, hogy elvégzett már számtalan tanfolyamot, de nem fogott rajta. Volt már legalább hat terapeutánál, de senki nem tudott segíteni. Vagyis: ettől érzi magát különlegesnek.

Hogy képtelen változtatni.

Egyébként ezért panaszkodunk annyit…

Ezért vagyunk a panaszkodás kultúrája…

Mert sokan nem tudnak kitűnni semmi pozitívval, mint például: öt különböző nyelven beszélni, kutyákat menteni, olyan süteményeket és tortákat sütni, hogy az egész szomszédság epekedik értük stb.

És ha nem tudjuk megélni a különlegesség élményét pozitívan, akkor…

…generálunk valamilyen negatív helyzetet.

 Muszáj a spirituális szükségleteink felé menni ahhoz, hogy boldogok lehessünk. Hogy elöntsön az igazi öröm és hála.

Emlékezz vissza egy olyan pillanatra, amikor ezt érezted. A hálát. Az örömöt. Az életigenlést. Mi történt akkor? Mi váltotta ki ezt?

Lehet, hogy egy sportteljesítmény…

Lehet, hogy a munkádban értél el sikert…

Lehet, hogy többször megpróbáltál már valamit, de most végre sikerült…

Bárhogy is, biztosan a növekedéshez és a hozzájáruláshoz kapcsolódik. Láthatod, hogy ez a két szükséglet segít minket abban, hogy boldog, eredményes és kiteljesedett életünk legyen.

 Hogyan tudjuk kielégíteni a szükségleteinket? 

Négyféleképpen van erre lehetőségünk…

Az első: nekem is jó érzés, másoknak is jót tesz, egyetemlegesen is jó. Ilyen a közösségi munka, a segítés, az önkéntesség, a tanítás, egy sportklub vezetése stb.

A második: nekem nem jó érzés, de hasznos számomra és a társadalomnak is. Minden, amire rá kell venned magadat, mint a levizsgázni valamiből, a tanulás, esetleg a sport. Talán rá kell venned magadat, hogy elindulj az edzőterembe, de egészséges leszel, és ha egészséges vagy, akkor a társadalomnak is hasznosabb vagy.

A harmadik: jólesik a cselekvés, de káros és nem hozzájárulás a világhoz. Például a pizzaevés, a sorozatnézés, a csokoládéevés, a cigizés, a sörözés stb.

A negyedik: nem esik jól a cselekvés és nem szolgálja az egyetemes jót sem. Például a kábítószerfüggés, az agresszív szokások, az önkárosító szokások, az állandó stressz és ingerültség, vagy amikor az a megszokott állapotod, hogy rosszul érzed magad, nyűgös vagy stb.

Mit lehet tenni a rossz szokások ellen? 

Először nézd meg, hogy mely szükségleteket elégíti ki. Ha legalább hármat a fentebb említett alapszükségletekből (stabilitás, változatosság, szeretet és kapcsolódás, különlegesség érzése), az már egy elég masszív, beidegződött szokás.

Ha ezzel megvagy, akkor találj egy olyan cselekvést, ami ugyanezeket a szükségleteket biztosítja számodra.

Csak egy kis extrával…

Vagyis a spirituális szükségletek valamelyikével…

Mielőtt ezt részletesen is kifejteném, előtte gondold végig, hogy a rossz szokásod kielégítése melyik kategóriába esik.

Jólesik, de nem szolgál téged?

Oké, legyen ez…

Most pedig nézzünk meg egy konkrét példát!

El akarsz kezdeni sportolni ahelyett, hogy a kanapén ücsörögsz naphosszat.

Nézd meg, hogy mit ad neked a kanapén ülés!

Stabilitást, kapcsolódást önmagadhoz, a különlegesség élményét is.

Emellett abba a kategóriába esik, hogy jólesik a cselekevés, de nem tesz jót.

Itt kell venni egy nagy levegőt és azt mondani:

Oké, ezt a három szükségletemet elégíti ki. Mit tudok behozni az életembe, ami ugyanígy kielégíti ezeket a szükségleteimet és jól is esik?

Gondolj arra, hogy mi okozna örömet!

Lehet, hogy a sport egyelőre nem. Na és valamilyen tánc? Például a salsa? Az is mozgás. Ez ki fogja elégíteni a változatosság, az önszeretet, a különlegesség és a növekedési igényedet is. Látod? Bekapcsolt egy spirituális szükséglet.

Van egy jó hírem…

Ennek hatására végre elkezded érezni az örömöt. :)

Igen ám…

Csakhogy: idővel azt veszed észre, hogy nem bírod szusszal. Hogy nincs meg az állóképességed ahhoz, hogy könnyedén végigtáncold az órát, pedig szeretnéd! Szóval megfogan benned az igény, hogy elmenj sportolni, futni, edzőterembe vagy zumbára.

Így fogsz tudni megváltoztatni egy rossz szokást!

 Összefoglalva 

Nézd meg, hogy a szokás milyen szükségletedet és hogyan elégíti ki!

Kezdd el megtalálni az áthidaló lépést!

Közben pedig engedd meg magadnak a fokozatokat és keresd meg az örömöt a változásban. Ne legyél olyan szigorú magadhoz!

Ma kötelező elmenni sportolni…

Ma muszáj salátát ennem…

Ma muszáj felkelnem a gép elől este hatkor…

Ezek tiltások!

Ezeket a szüleid csinálták veled gyermekként. De már felnőtt vagy! Nem kell olyan keménynek lenned! Nyugodtan megszeretgetheted magadat!

Mert lehet ám szeretettel is változtatni…