Persze leginkább izmosnak éri meg lenni. Legalábbis akkor, ha csajozni akar az ember. De azért a kis pocak is lehet vonzó.

Nem mindegy, hogy milyen izmokról, vagy milyen pocakról beszélünk. Ez is természetesen viszonyítás kérdése. Az túl ízmos, túl „kigyúrt” pasi is lehet vonzó, de létezik egy bizonyos szintje a kigyúrtságnak, ami fölött már kifejezetten taszítóvá válnak az izomkötegek. Azért az egészséges, nem túlságosan kidolgozott izmok viszik a pálmát.

Az izmos, „nagy darab” pasinak igenis van pocakja. Nem feltétlenül „kockás”, de izmos.

Ezzel karöltve az „ízléses” nagydarab pasi, igenis vonzó.

Biztonságot nyújt a látványa, és azt sugallja képesek lesznek megvédeni a gyereküket és megszerzik majd mindazt, amire szüksége lehet egy családnak.

A pocakos pasi „mackós”, nagydarab, hozzá lehet bújni, az erős, nagy kezével átölelve semmi bántódásunk nem eshet.

Azok, akik pocakkal rendelkeznek, egyúttal igazán különleges adottságok birtokában is vannak. Például elképesztően viccesek, mert megtanultak nevetni a hibákon, vagy extra mód intelligensek, mert csajozás helyett a könyveket bújták. Többük a közjót szolgálja, életeket ment, esetleg művészi vénával rendelkezik: költ, zenél, fest. Mindemellett pedig sokkal empatikusabbak, toleránsabbak, emberibbek. Ugyanis akinek a külsőség az elsődleges szempont az életében, az sokszor elfelejt odafigyelni azokra az értékekre, amelyek igazán fontosak egy nőnek.