A szakáll megítélése sokat változott az elmúlt években. Meglehet, hogy szüleink vagy nagyszüleink még a rossz modor vagy az elégtelen higiénia jeleinek tekintették. Ma azonban ez teljesen más megítélés alá esik. A szakáll vagy tágabb értelemben arcszőrzet jelensége nem annyit jelent, hogy szőrszálak vannak a férfiak arcán, hanem egyfajta státuszszimbólum lett, más megközelítésben annak a fitogtatása, hogy valaki férfias vagy trendi.

De egy dolog máig állandó: a szakáll a férfierő egyik szimbóluma, és ezért kapcsolják (többek közt) hol a nyers vadsághoz, hol például a felelős hazafisághoz.

És ma? Batthyányék vagy kelta barbárok utódai a mai szakállasok? Divatból hordják, egymást utánozzák a szőrpártiak, vagy tényleg ad valami pluszt egy férfinak a dús arcszőr? Sima piperkőcök a barbershopok törzsvendégei, vagy a férfiasságukhoz visszatalált favágószexuálisok? És a nőknek vajon bejön, ahogy kinéznek?

Egy népszerű teória szerint a szakáll a csábító hímek attribútuma, akár a kakas díszes farka, vagy a paradicsommadarak színpompája. Olyan jellegzetesség, aminek az ellenkező nemű egyed egyszerűen nem tud ellenállni.

a nők számára ma vonzóbbak a szakállas, mint a csupasz arcú férfiak.

Korai volna azonban kétségbe esniük a Maugliknak. A borotvált férfiak fiatalabbnak és egészségesebbnek tűnnek, ráadásul társaságkedvelőbbek is! Az arcszőrzetnek voltaképpen nincs köze ahhoz, hogy egy-egy férfit mennyire találnak vonzónak a nők.

Nem minden korban és nem minden társadalomban divat épp ezt az arcszőrzetet viselni. Ahol éppen nem ez a mainstream viselet, egyedibbnek és érdekesebbnek tűnnek a szakállt viselők, mint a „többiek”. Ma, amikor tényleg minden második férfi dús arcszőrt visel, egészen más kontextusban ítéljük meg őket, mint 10, 20 vagy 30 évvel ezelőtt.

Az arcszőrzetek divatja talán ezért is mutat bizonyos ciklikusságot: rendre felbukkannak korábban már ismert viseletek. Ezek először újdonságként hatnak, majd ahogy megszokjuk őket, lassan unalmassá, sőt nevetségessé is válhatnak. (Vegyük például Magnumot! Ma az ő bajsza sem lenne annyira szexi, mint a sorozat idejében.)

Könnyen lehet, hogy lassan elérjük a szakállklimaxot, és az egyediség már nem lesz releváns faktor a szőrösök megítélésében? Majd meglátjuk, akkor mennyire lesz vonzó ez a viselet a másik nem számára.

A férfiak nem az ellenkező nem elbűvölésére, hanem ellenfeleik és riválisaik megfélemlítésére növesztettek korábban szakállat.

Dominánsabbnak, erősebbnek és félelmetesebbnek tűnik egy szőrös pacák. Az európai, mind az új-zélandi, polinéz és szamoai nők idősebbnek és magasabb társadalmi státuszúnak gondolják a szakállas férfiakat, vagyis nem feltétlenül vonzóbbnak, de mindenképpen dominánsabbnak ítélik meg.

Ráadásul, amikor arra kérték őket, hogy szakállas és csupasz arcú, egyaránt mérges arckifejezésű férfiak közül válasszák ki, melyik az ijesztőbb, egyöntetűen a szakállasra szavaztak. Hát, nem tudom. Itt vannak például ezek az új-zélandi rögbis srácok. A szakállasok és a csupasz arcúak is elég jól adják a rémisztőt!

A fentieket olvasva nehéz eligazodni, most akkor pozitív vagy negatív üzenetet közvetít a szakáll?
A dolog nyitja az lehet, hogy a szakállviselést a kultúrák többségében kifejezetten férfias vonásnak gondolják, és a férfiasság kontextustól függően viselkedésmódok egész sorát jelentheti. Pozitív olvasatban magabiztosságot és biztonságot adó erő, negatív megközelítésben agressziót és szexizmust.