Legyünk őszinték, míg a nő a legjobbat kiválasztani mind közül, a férfi szórni született a magot. Ez van.
Ha a párod szeretőt tart, akkor valamit nagyon elnéztél.

Lecövekelni egy másik ember  mellett nem olyan egyszerű. Ha az ember otthon mindent megkap, (odafigyelést, szexet, ennivalót, meleg otthont, ahová jó hazamenni, szabadságot…stb) akkor nem megy el máshová. Akkor az lesz neki a tökéletes élet. Nem mondom, hogy nem néz meg más embereke, de ne legyünk álszentek. Hűség és vakság nem ugyanaz.

A szerelemnek a szeretőhöz köze nemigen van – még akkor sem, ha esetenként azt hazudjuk, hogy igen. Persze lehet, hogyne. A Marson is lehet, hogy van élet. De fellobbanás az inkább. Az új varázsa, az újdonság hatása, a veszély kipróbálása, valami más, egy új gondolat, egy másik mosoly, egy másik helyzet.  
Azért hívják szeretőnek, mert csak egy dolgot, (nagy ritkán néhányat még) csinál vele az ember. Szeret. Szeretkezik. Egy dologra koncentrál. Nincs benne semmi játszma, semmi kiskapu, nem kell belekényszeríteni magunkat olyanba, amibe nem szeretnénk belemenni.

Az is árulkodó lehet, hogy aki szeretőt tart, az teljesen eltérő karakterű embert választ magának, mint a párja. Ez érthető. Olyan már van, nem kell még egy belőle.

Az ok, az ezerféle, az eredmény, az egy: a párod más csipkebugyiban talált rá a boldogságra.