A hidegben szervezetünknek is több „üzemanyagra” van szüksége, ezért érdemes összekötni a kellemeset a hasznossal, és kihasználni a hideg időt arra, hogy melengető ételeket fogyasszunk. 

Momo – Nepál

Szinte minden nemzetnek megvan a maga verziója a töltött tésztára, a momo Tibet, Nepál és India északi részén ismert töltött, gőzölt gombóc. A klasszikus momo darált húsos, de manapság sokféle verzióját készítik hússal, zöldségekkel, tofuval vagy sajttal töltve. Forró, paradicsomos mártogatóssal szokás felszolgálni.

Pho – Vietnám

Vietnámban bármikor jöhet egy forró, lélekmelegítő pho. És tényleg bármikor: lehet fogyasztani reggelire – állítólag másnaposságra az egyik legjobb gyógyír –, ebédre, vacsorára vagy étkezések között. A forró leves friss fűszernövények, aromás fűszerek, tészta és puhára főtt hús kombinációja újhagymával és jó sok korianderrel. Tálaláskor ízlés szerint tehetünk hozzá lime-ot és csípős szószt, gazdag, telt ízvilágú, főételnek is fogyasztható leves. Ha még nem próbáltátok, érdemes megkóstolni, szerencsére már itthon is egyre több ázsiai étterem étlapján szerepel.

Tagine – Marokkó

A tagine nevét arról az autentikus agyagtálról kapta, amelyben készül. A tál egyedi formája az ételt puhán és szaftosan tartja, a lassú készítés alatt a hús és zöldségek ízletes egytálétellé alakulnak. Az eredeti marokkói tagine szeletelt húsból – szárnyas vagy hal –, zöldségekből és gyümölcsökből áll, gyömbérrel, római köménnyel, kurkumával, fahéjjal és sáfránnyal fűszerezik, sőt olajos magvak és szárított gyümölcsök is kerülhetnek bele. Általában kenyérrel szolgálják fel.

Gnocchi – Olaszország

Szerintünk a gnocchit senkinek sem kell bemutatnunk. Az olaszok tudják milyen az igazi comfort food!  A gnocchi sok kis kövér és puha gombóc főtt burgonyás tésztából, lobogó vízben kifőzve. Isteni finom zsályás olvasztott vajjal és parmezánnal, paradicsomos szósszal vagy pesztóval, egyik legjobb alternatív változata pedig édesburgonyából készül.

Tésztás csirkeleves – Egyesült Államok 

Klasszikus amerikai étel, amely – mint az amerikai fogások zöme – nagyon egyszerűen elkészíthető. Sok zöldség, csirkehús és tészta, forrón új lelket lehel a fogyasztójába, legyen bármilyen hideg is kint.

Fondü – Svájc 

Közkedvelt téli étel Svájcban, amelyhez a tálat először kikenik fokhagymával, majd svájci sajtok keverékével (Gruyere és Emmentáli), fehérborral és Kirschwasser nevű cseresznyepálinkával töltik fel. A tálat felmelegítik, majd folyamatosan melegen is tartják. Ezután többen körbeülik – hiszen a fondüzés tipikus társasági étel, sőt program –, és hosszú villáikkal kenyérdarabokat mártogatnak bele. A fondü nevet az 1950-es évek óta egyébként gyakorlatilag minden olyan fogásra alkalmazzák, ahol a fondütálban melegen tartott ételbe valamit mártogatnak, jó példa erre a gyümölcs- és keksznyársakkal felszolgált csokifondü.

Undhiyu – India 

Sok-sok zöldséggel készülő indiai téli étel. Olyan alapanyagokat használnak fel hozzá mint például a jamgyökér, a borostyán tök (gyógyhatású kúszó növény), a bébipadlizsán és a görögszéna levelei. A neve jelentése „fejjel lefelé”, ugyanis a föld alatt főzik agyagedényekben.

Nabemono – Japán 

Eredetileg kínai étel, de Távol-Kelet egész területén elterjedt. Egy alaplével teli tálat helyeznek az asztal közepére, amelyet alul láng tart melegen, majd a tál köré helyezik a hozzávalókat. Ezek leggyakrabban vékonyra szeletelt húsok, leveles zöldségek, gombák, tojások, gombócok, tofu és tenger gyümölcsei. A társaság körbeüli az asztalt, majd együtt teszik bele megfelelő sorrendben a hozzávalókat. A kész ételt mártogatósokkal fogyasztják.

Hagymaleves – Franciaország

Minden meleg leves nagyon jólesik télen, ez tény, de ha csak egyet emelhetnénk ki, az a francia hagymaleves lenne. Alapléből és hagymából készül, majd karamellizált hagymával, krutonnal vagy pedig egy nagy szelet kenyérrel koronázzák meg, amelyre aromás, karakteres ízű sajtot olvasztanak. Konyakot vagy sherryt is öntenek hozzá a legvégén.